Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon képességek szempontjából: az Egyesült Királyság a továbbiakban nem lesz képes a 2003-as iraki intervencióhoz mérhető beavatkozás végrehajtására. Cameron megfogalmazása szerint a katonai intervenciós képességek helyett egyértelműen a konfliktusmegelőzésre és a nem hagyományos fenyegetések kezelésére helyeződik át a hangsúly. A hadsereg képes marad 30 ezer fő egyidejű bevetésére egy nagyobb hadműveleten belül, valamint egy dandár méretű, 1500-3500 fős haderő gyors bevetésére a világ bármelyik pontján. Az önálló védelempolitika legfontosabb oszlopa az Egyesült Királyság számára továbbra is a nukleáris fegyverek birtoklása. Jelenleg az Egyesült Királyság a nukleáris triád egyik lábával, a tengeralattjáróról indítható nukleáris rakétákkal rendelkezik. A hatvanas és hetvenes években hadrendben tartott Polaris rakétarendszer utódjaként napjainkban a Trident II rakétákkal tart hadrendben négy nukleáris meghajtású tengeralattjárót, megközelítőleg 160 robbanófejjel. A koalíciós megállapodás fenntartotta a Brown-kormány által előirányzott mintegy 20 milliárd fontos kiadást az újgenerációs fegyverek és hordozóeszközök fejlesztésére, de a liberális demokratáknak szabad lehetőséget adott, hogy ellenérveiket szabadon hangoztathassák a parlamenti vitákban. A stratégiai döntést 2016-ig elhalasztották, a csere legkorábban 2028-ban történhet meg. A kormány a 160 nukleáris robbanófejet 120-ra csökkentette. A katonai képességek szűkülése nyilvánvaló. Sokan az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló különleges kapcsolat katonai dimenziójának további gyengülését vizionálják hosszú távon, hiszen az Egyesült Királyság a jövőben nem tudja megfelelően támogatni az amerikai katonai akciókat. Másrészt megerősödhet az európai elkötelezettség, hiszen az Egyesült Királyság pontosan azon a területen tartja meg képességeit, amelyen az Európai közös biztonság- és védelmi politika hatékonyan működik. Szög a közös európai védelempolitika koporsójába? A brit-francia kétoldalú védelmi együttműködés 2010 novemberében David Cameron brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök bejelentette egy hosszú távú katonai stratégiai megállapodás aláírását a két ország között. Az Egyesült Királyság és Franciaország hasonló nagyságú katonai költségvetéssel rendelkezik, védelmi stratégiájuk24 alapvetései, céljai és eszközrendszere is nagyban megegyezik. A második világháborút követően már harmadszor kerül sor kettejük között az európai biztonsági rendszert alapvetően befolyásoló együttműködés kialakítására. 1947-ben a dunquerque-i szerződés az első európai kétoldalú védelmi paktum volt az új nemzetközi rendszerben, ezen alapult az 1948-ban megkötött brüsszeli szerződés, majd 1954-ben a Nyugat-európai Unió. 1998-ban Saint- Malóban a britek és a franciák közös felhívást intéztek a Európai Unió tagállamaihoz, amelyben egy közös biztonság- és védelmi politika létrehozására tettek javaslatot. 2011. tavasz 93
