Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon

Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon biztonság- és védelmi politikájának kiépítése. A Blair-kormány úgy értékelte, hogy nem maradhat ki egy olyan integrációs területből, amely téren az egyik legerősebb ál­lam Európában. Az Egyesült Királysága a világ negyedik legnagyobb védelmi iparával rendelkezik, s 2008-ban csak az Egyesült Államok és Kína előzte meg jelentősen, Fran­ciaország pedig kis mértékben a védelmi kiadások összegében. Védelmi ipara az Egye­sült Államok után a második legnagyobb a világon. Itt található a BAE Systems, a vi­lág negyedik legnagyobb védelmi ipari vállalata és az ugyancsak meghatározó Rolls Royce. A biztonság- és védelempolitikai integráció élére állva az Egyesült Királyság hatékonyan befolyásolhatja annak működését, elsősorban az transzatlanti viszony po­zitív fenntartásának irányába. A közös biztonság- és védelempolitika elmúlt egy évti­zede messzemenően igazolta a brit elvárásokat. A kemény biztonság feltételei továbbra is a transzatlanti együttműködésen keresztül érvényesíthetők, a közös védelempolitika nem került be az Európai Unió jogi szabályozásába. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság a 2003-tól meginduló európai katonai és civil válságkezelési missziókban ak­tív részt vesz, gátolja az Európai közös biztonság- és védelmi politika autonómiájának kiteljesedését. Egyes kritikák elégedetten állapították meg, hogy a biztonságpolitikai integráció túlzottan lassan, sokszor eredmények nélkül zajlik, gondoljunk csak az 1999- ben megfogalmazott Helsinki Headline Goalra, amely 2003-ra 50-60 ezer fős gyors re­agálású haderőt tervezett bevezetni, vagy a harccsoport koncepcióra, amelyben már 2004-ben megállapodtak, de minden eleme a 2010-es határidő ellenére a mai napig sem működőképes. A konzervatívok által leginkább kritizált intézmény az Európai Védelmi Ügynökség, amelyet az Európai Unió 2003-ban hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse a nemzeti védelmi iparok együttműködését. A csaknem száz főt foglalkoztató, nagyságrendileg évi 20 millió euróval gazdálkodó intézményben az Egyesült Királyság viseli Németor­szág után a legtöbb költséget, évi hárommillió euróval. Ellenzéki pártként a konzervatí­vok még a szervezetből való kilépést sem tartották kizártnak, hatalomra kerülésük után azonban két év „mérlegelési" időt szavaztak meg. A kritikák jogosságát alátámasztják az elmúlt évtized több európai ország részvételével zajlott közös projektjeinek sikerte­lenségei, illetve súlyos nehézségei, így például az A400M katonai teherszállító repülő­gép tervezésének és kivitelezésének története.19 Nem csoda, ha a brit kormány érezhe­tően sokkal jobban támogatja jelenleg a kétoldalú együttműködéseket annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság számos többoldalú európai védelmi ipari együttműködés­ben vett részt elsősorban a Nyugat-európai Unió keretében és kormányközi alapon.20 A hidegháború lezárulásától Cameron hatalomra kerüléséig négy nagy átalakítá­son ment keresztül a brit biztonság- és védelmi politika. 1990-ben és 1994-ben21 két lépcsőben jelentősen csökkentették a haderő létszámát, az 1998-as Stratégiai védelmi jelentés pedig egyértelműen elvetette a közvetlen fenyegetésre épülő védelmi straté­giát, helyette az expedíciós képességek kiterjesztését helyezte a középpontba. 2001. 2011. tavasz 91

Next

/
Thumbnails
Contents