Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Gálik Zoltán Gazdasági és Monetáris Unió: határozott „nem" A konzervatív-liberális demokrata koalíciós szerződés kristálytiszta állásfoglalást fogalmazott meg az eurózónához való közeledésről: a kormány 2015-ig kizárja a csatlakozás lehetőségét, még megfontolás tárgyává sem teszi az euró bevezetését. Halkan jegyezzük meg, hogy a nagy költségvetési deficit, amelynek csökkentése éppen 2015-re érne célt, egyébként is kizárja a csatlakozás lehetőségét. Az eurózónához közeledés a kilencvenes évek óta központi kérdése a brit Európa- politikának. Tony Blair 1997-es hatalomra kerülésekor népszavazás megtartását helyezte kilátásba a kérdésben. A munkáspárti kabinetben az első választási ciklusban többségben voltak a európárti politikusok. Az egyik kivétel Gordon Brown volt, aki ebben az időben a pénzügyminiszteri tisztséget viselte. Visszaemlékezése szerint a kabinetből való távozását is felvetette arra az esetre, ha az eurócsatlakozás megfelelő előkészítés és értékelések nélkül, politikai döntés hatására történne meg. Az eredetileg már 1997-ben megfogalmazott öt kritérium alapján 2003 júniusában értékelték a brit gazdaság és az euró viszonyát. Az öt kritérium mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy egyáltalán kikérjék a választók véleményét a csatlakozás lehetőségéről. A kritériumok magukba foglalták az európai és a brit gazdasági ciklusok együtt mozgásának igényét, a monetáris politika rugalmasságának feltételét, a beruházásokra, valamint a pénzügyi szektorra tett pozitív hatás igényét, valamint a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést. A 2003 júniusában elvégzett értékelés negatív eredményt hozott, és a következő öt évben sem változtak meg alapvetően a feltételek. Brown miniszterelnökségének kezdetén elzárkózott egy új felmérés elvégzésétől, és a gazdasági válság miatt a kérdés lekerült az asztalról. A csatlakozás társadalmi támogatottsága rendkívül alacsony, a 2010-es választások előtt 21 százalékos volt. Dilemmát okoz, hogy a Nemzetközösség több tagországában, például a brit Indiai-óceán-területen, Gibraltárban, a Falkland-szigeteken egy az egyben a fonthoz kötik valutájuk árfolyamát, és a pénzügyi/politikai kapcsolatainak lazulásától tartanak egy esetleges eurócsatlakozás után. Közös biztonság- és védelempolitika: vezető szerepben A közös kül- és biztonságpolitika intézményesülése főként az Egyesült Királyság ellenállása miatt nem volt lehetséges 1993 és 1999 között. Ennek elsődleges oka, hogy a Major- és a Blair-kormány is az atlanti kapcsolatok sérülését, a NATO szerepének csökkenését látta egy megerősödő önálló európai biztonságpolitika kialakulásában. Az ellenállásra épülő politikai irányvonal 1998 decemberében száznyolcvan fokos fordulatot vett: a saint-malói brit-francia felhívással kezdődött meg az unió közös 90 Külügyi Szemle
