Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon

Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon Az új Európai Unió törvény a népszavazást meglehetősen aszimmetrikus módon tenné a politikai rendszer szerves részévé: kizárólag az unió vonatkozásában írná elő kötelezőnek. Ráadásul a népszavazások gyakoriságát nem lehet kiszámítani, és olyan különleges helyzet is előállhat, hogy az uniós szerződés módosítása miatt egy éven belül akár többször kell népszavazást kiírni. Az Európai Unió törvénytől függetlenül csak néhány esetben kötelező országos népszavazást kiírni: Eszak-írország esetleges elszakadásáról, egy lehetséges angol nemzetgyűlés létrehozásáról, valamint a walesi parlament elsődleges jogalkotó képességgel való felruházásról. A Európai Unió törvény értelmében népszavazást abban az esetben kellene kiírni, ha az Európai Unió szerződését a tagállamok módosítják, és a módosítás az alábbi esetek közül bármelyiket érintené: • az Európai Unió új kompetenciákra tenne szert, illetve a már meglévő kompeten­ciája kibővítésre kerül, és a kibővített kompetenciákkal kapcsolatban az Egyesült Királyságnak kötelezettségei keletkeznek, illetve ha az Európai Unió céljai kibő­vítésre kerülnek; • a döntéshozatali rendszer módosulásával az Egyesült Királyságnak fel kell adnia a vétó lehetőségét, azaz az egyhangú döntéshozatal helyett a többségi döntésho­zatalra térnek át (58 ilyen lehetőség van a jelenlegi szerződésekben, de 23 esetben még ekkor sem lenne szükséges);12 • a következő nevesített területeken változás történik: közös védelempolitika kiala­kítása történne meg, létrejönne az Európai Ügyészség, illetve az európai ügyész tisztsége, az Egyesült Királyság csatlakozna az eurózónához, illetve a schengeni határőrizeti rendszerhez. Parlamenti törvénykezés szükséges a továbbiakban is minden olyan esetben, amikor a népszavazás nem feltétel, valamint ha az Európai Unió költségvetésének sajátforrás­rendszerében változtatás történne, egy Európai Szabadalmi Bíróság létrehozása esetén, az Európai Unió választási rendszerének megváltoztatásakor, az európai állampolgári jogok kiterjesztése esetén, az Európai Bizottság biztosai számának megváltoztatásához, a tőkemozgások liberalizálásának korlátozásához, valamint a túlzott költségvetési hi­ány eljárásának megváltoztatásához. Érdekesség, hogy az Európai Unió törvény nem követeli meg a népszavazás kiírását az Európai Unió elhagyásáról. Fontos kérdés lesz annak eldöntése, hogy milyen horderejű változtatások esetén szükséges a népszavazás kiírása. Ahogy Steve Peers rámutat,13 a „bármilyen", a „je­lentős" és az „alapvető" változások mind szóba jöhetnek, de az Egyesült Királyság tör­ténelme soha nem kedvelte a közvetlen demokrácia eme eszközét, tehát kicsi az esélye annak, hogy minden esetben ehhez az eszközhöz nyúlnának a britek. A mintaként szol­gáló ír népszavazás esetében az ír alkotmánybíróság csak a jelentős esetekre értelmezte kötelezőnek a népszavazás kiírását. Nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz a brit vá­lasztókra, ha esetleg egy évben több kérdésben is állást kell foglalniuk. A Konzervatív 2011. tavasz 83

Next

/
Thumbnails
Contents