Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Gálik Zoltán Párt mindenesetre erősen megosztott a törvény kérdésében. Sokan a liberális demokratákkal kötött koalíciót okolják a törvény „puhasága" miatt, és még több kompetenciát helyeznének vissza a Westminsterbe. A törvény kimondja, hogy az Európai Unió joga csak azért érvényesülhet az Egyesült Királyságban, mert azt a brit parlament így akarja. Azaz a szuverenitás végső letéteményese a brit parlament. A Factortame-ítélet azonban rámutatott arra, hogy írott alkotmány hiányában korántsem egyértelmű a helyzet, és a végső döntés az Európai Unió Bíróságánál maradhat. Súlyos veszélyt jelentene egyes esetekhez kapcsolódóan az európai közösségi jog „széttörése" apróbb darabokra, hiszen a brit precedensjog és az EU jogrendszere kétirányú keveredésére még nem volt példa. Cameron garanciákat próbált elérni a Munkáspártnál és a Liberális Demokrata Pártnál arra vonatkozóan, hogy hatalomra kerülésük esetén nem semmisítik meg a népszavazás szükségességét előíró módosításokat, de a Munkáspárttól nem kapott erre ígéretet. Mivel az Egyesült Királyság alkotmányos rendszerében egy parlament nem kötheti meg egy jövőbeli parlament kezét semmiféle törvénnyel (hiszen nincsenek „alaptörvények"), ezért egy következő kormány szabadon megváltoztathatja a konzervatív-liberális demokrata koalíció által létrehozott szabályozásokat. 3. Az Egyesült Királyság a maastrichti szerződések aláírása óta fenntartja magának a kívül maradás (opt-out) lehetőségét a számára kényes folyamatokból. Nem vesz részt az Európai Monetáris Unióban, nem írta alá a Szociális chartát (bár ezt a Blair-kor- mány 1997-ben megtette), nem csatlakozik az unió menedékjoggal, vízumrendszerrel és bevándorlással kapcsolatos közös szabályozásaihoz, a lisszaboni szerződés pedig teljes kívül maradást biztosít számára a bel- és igazságügyi együttműködésből. A bűnüldözés és büntetőjog területén az Alkotmányos szerződésben még nem volt szó kimaradásról az Egyesült Királyság számára, a lisszaboni szerződésbe viszont ez már bekerült. Az Európai Unió Alapjogi chartájával kapcsolatos kimaradásról pedig már az előző pontban ejtettünk szót. A kimaradások közül a legfontosabb és legtöbb kérdést magába foglaló terület a bélés igazságügyi együttműködésé.14 A bevándorlási és menedékjogot, a polgári jogokat és a büntetőjogot is magába foglaló terület egyre határozottabban indult el a lisszaboni szerződéssel a közös politikák irányába. Az Egyesült Királyság Írországgal együtt már az amszterdami szerződés aláírásakor kimaradást harcolt ki magának a bevándorlási és menedékjog valamint a polgári jogok tekintetében.15 Ez egyszersmind azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság feladta a vétó lehetőségét a kívül maradásra voksolva. A lisszaboni szerződés aláírásakor az Egyesült Királyság ugyanezzel a technikával élt a büntetőjogra vonatkozóan, de fenntartotta magának a lehetőséget, hogy egyes konkrét esetekben mégis az együttműködés részese legyen (opt-in). A kimaradás intézményét sokan gyengébb fegyvernek tartják, mint a vétó lehetőségét, hiszen vétó esetében 84 Külügyi Szemle
