Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István és kortársai a diplomácia első világháborúban bekövetkezett válságáról
A fel nem fedezett Bibó: Bibó István és kortársai a diplomácia első világháborúban bekövetkezett válságáról Sárváry Katalin E z a tanulmány annak bemutatására vállalkozik, hogy miképpen ítélte meg a diplomácia gyakorlatában az első világháború során bekövetkezett fordulatot a nemzetközi politikaelméletet a második világháború után újraalapító tudósközösség, köztük Bibó István, akit a tudományág magyarországi megalapítójának kell tekintenünk. A dolgozat egy cikksorozat része, amely megkísérli azonosítani annak a kuhni értelemben vett tudóstársaságnak a tagjait,1 akikkel Bibó egy szakmai közösséget alkotott, akikhez írásai szóltak és akikkel vitatkozott.2 Az első világháború stratégia és diplomácia hagyományos viszonyának felborulását eredményezte, ami nem példa nélküli az európai diplomáciában: két korábbi, európai méretű háború - a vallásháborúk és a napóleoni háborúk - során is előfordult. Ami példa nélküli, azt Bibó szavaival úgy írhatjuk le, mint a háború befejezésére való képtelenség.3 Ez nem merült ki az első világháborút lezáró, tiszavirág életű békében, hiszen a második világháború sem szüntette meg a nemzetközi közösség ideológiai megosztottságát, és nem vezetett általános békéhez. Az elhúzódó viták befejezésének, a tartós béke megteremtésének a problémája számos esetben a hidegháború végével sem oldódott meg - elég, ha a palesztin-izraeli vitára gondolunk. A nemzetközi politikaelméletet 1939-ben újraalapító gondolkodók a diplomáciában bekövetkezett fordulat megállapításán túl arra keresték a választ, hogy mi okozta ezt a változást, illetve hogy az a diplomácia általános válságát és/vagy átalakulását jelentette-e. A változás leírásában és az okok feltárásában - állításunk szerint - Bibó tevékenyen részt vett, és nagyon eredeti meglátásai szinte kikerülhetetlenek a változás megértése szempontjából. A cikksorozat ennek az állításnak a bizonyítására törekszik. 2011. tél 173
