Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története De Gaulle tábornok elnöksége alatt (1958-1969)
A magyar-francia kapcsolatok története félelem közös nevezőt jelentett. A francia keleti nyitási politikában a másik fontos esemény a diplomáciai kapcsolatok felvétele volt a Kínai Népköztársasággal (1964. január 27.), amivel nyíltan támogatták az Egyesült Államokkal harcban álló Vietnam egyik közvetlen szövetségesét, és egyben az ötvenes években elvesztett délkelet-ázsiai francia pozíciók visszaszerzését is szolgálta.40 A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezése (1965-1966) Péter János külügyminiszter párizsi útjával41 a nemzetközi kapcsolatokba visszailleszkedni kívánó Kádár-rendszer első komolyabb megmérettetése valósult meg.42 Maurice Couve de Murville és Péter János tárgyalásain (1965. január 12-13.) a németkérdés és az európai biztonság, az NDK elismerése, a vietnami háború, az ENSZ reformja és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése voltak a fő vitapontok.43 A magyar lakosság az általános enyhülés megerősödése és egy nagyobb mértékű nyugati nyitás vágya miatt örömmel fogadta a külügyminiszteri út bejelentését.44 Magyar részről az utat egyértelműen sikeresnek lehetett mondani, hiszen Magyarországnak a nemzetközi ügyekbe történő visszatérésének egyik első formális lépése történt meg. Egy vezető NATO-országba tett külügyminiszteri úttal - amellyel lényegében az 1957-ig visszanyúló külpolitikai célt sikerült megvalósítani - a magyarok óvatosan folytatták nyitási politikájukat. Áttételesen a francia enyhülési politika és De Gaulle Európa-koncepciója inspirálta az osztrákmagyar kapcsolatok alakulását, illetve a magyar vezetőknek a közép-európai együttműködésre vonatkozó külpolitikai megnyilvánulásait is,45 így a látogatás diplomáciai jelentősége óhatatlanul túlnőtt a két ország kapcsolatain.46 Franciaország és Magyarország gyakorlati együttműködése azonban elsősorban a bilaterális kapcsolatok terén indult fejlődésnek.47 A francia diplomácia 1965 végére jutott el arra a szintre, hogy az addigi információkra és tapasztalatokra alapozva, összegző elemzést készítsen a magyar külpolitikáról. A Quai d'Orsay Kelet-Európai Aligazgató- ságán készített elemzés (1965. október 14.) a magyar Európa-politika lehetséges okaival és céljaival kapcsolatban az alábbi tényezők figyelembevételét emelte ki:- A gazdaság modernizációjának elősegítése a nyugati kapcsolatok fejlesztését teszi szükségessé, amely által nagyobb gazdasági függetlenség elérését szeretnék Kelet-Eu- rópában. Magyarország a semleges (és a szovjetekkel is jó viszonyt ápoló) Ausztriával kialakítandó problémamentes kapcsolatokkal a nyugati nyitási politika miatt feléledő szovjet gyanakvást akarja csökkenteni, és így a „Közép-Európa", illetve a „Duna menti Európa" gondolat hangsúlyozásával lényegében az NSZK-hoz fűződő gazdasági kapcsolatait akarja igazolni.- Az NDK elismeréséhez való igen erős magyar kötődés, illetve a németkérdés egészéhez való pragmatikus és kevésbé érzelemmel telített hozzáállás mögött a 2011. tél 161
