Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon évek vége óta végrehajtott alkotmányos reformok alapjaiban értelmezik át a brit szuverenitáskoncepciót. Azok az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos érvek, amelyek alapján Nagy-Britanniát az európai integráció „fekete bárányaként" emlegették ma már többnyire nem állják meg a helyüket. Vemon Bogdanor, a kitűnő brit alkotmányjogász 15 törvényt említ meg az Új brit alkotmány című munkájában,5 amelyek a Blair-kormá- nyok alatt születtek, és a változás alapjául szolgálnak. A devolúciót biztosító öt törvény: Referendums, under the Referendum (Scotland and Wales) Act 1997, The Scotland Act 1998, The Government Wales Act 1998, The Northen Ireland Act 1998, The establishment, under the Northen Ireland Act 1998. A transzformáció további „sarokkövei": a jegybank függetlenségének biztosítása 1997-ben, a londoni polgármester választását és a képviselő-testület választásakor használatos arányos választási rendszert bevezető Greater London Authority Act létrehozása 1998-ban, Skócia, Wales és Eszak-írország arányos választási rendszerre való áttérésének biztosítása 1998-ban, és ugyancsak az arányos választási rendszerre való áttérést az európai parlamenti választásokon 1998-ban. 2000-ben a helyi önkormányzatok működésének reformja kezdődött el a Local Goverment Act létrehozásával. Az egyik legfontosabb változást az Emberi jogi törvény (Human Rights Act) 1998-as megszavazása hozta, aminek messze ható következményei lesznek az Európai Unió Alapjogi chartájának vonatkozásában. A parlament felsőházának reformja 1999-ben kezdődött a House of Lords Act létrehozásával, amely nagyrészt megszüntette a születési előjogon járó helyeket. A kormányzati munka átláthatóságát biztosítja a Freedom of Information Act 2000- ben. A választási rendszer további gyökeres átalakításának irányába halad a 2000-ben elfogadott A politikai pártokról, a választásokról és a népszavazásról szóló törvény (Political Parties, Elections and Referendums Act), amely a politikai pártok nyilvántartását, költség- vetéseik átláthatóságát írta elő, valamint választási bizottságot hozott létre a választások lebonyolítására és felügyeletére. Végül az egyik legjelentősebb változtatás lordkancellár évszázados jogkörének csorbítása: 2005-ig, az Alkotmányosreform-törvény beiktatásáig a lordkancellár (aki egyébként a kabinet tagja és az felsőház elnöke is egyben) volt a bírói testület élen. A törvény ezt a jogot a lord főbíróra helyezi át, valamint létrehozta a legfelsőbb bíróság intézményét, amely a lordok házától függetlenül működik. Az alkotmányos rendszer reformjának messze nincs még vége. A többségi választási rendszerről az arányos választási rendszer irányába való áttérés ötlete időről időre felmerült a közéletben, de az igazi politikai támogatást - a rendszer előnyeit egyébként élvező - nagy pártoktól nem kapott. A 2010-es választások hozták meg az áttörést ezen a területen. A liberális demokrata párt a koalíciós szerződés megkötésének egyik alapfeltételeként jelölte meg a választási rendszer reformjáról szóló népszavazás kiírását. A referendumot 2011. május 5-én tartják. A választás tétje, hogy a többnyire stabil kormányzást biztosító többségi választási rendszert felváltsa-e a többnyire koalíciós kényszert létrehozó új választási rendszer. Fontos leszögezni, hogy bármelyik választási rendszert is választja az Egyesült Királyság, az nem lesz ismeretlen a választók előtt, 2011. tavasz 77
