Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből nyelvből Göllner Aladár, angol nyelvből pedig Széllé Lajos előtt kellett megfelelniük. A jelöltek egyike meg nem engedett eszközöket használt - „puskázott" de a többiek sikeresen adtak számot felkészültségükről.19 A fogalmazói tanfolyam és a továbbképzés mellett az adminisztratív munkát végzők részére is szerveztek oktatást, amelynek fő tárgyai a gyors- és gépírás, iktatás, illetve a külügyi igazgatás voltak. A Külügyminisztériumban a tanfolyamok rendszeresek maradtak, bár a tantárgyakban és a vizsgakérdésekben 1948-1949 folyamán jelentős változások történtek: ettől kezdve a marxizmus-leninizmus klasszikusai kerültek előtérbe. 1948-ban pedig megnyitották a Külügyi Akadémiát.20 A Külügyminisztérium felépítése 1945 végén Mindeközben, 1945 végére némileg módosult a központi szolgálat szervezeti felépítése, és a miniszter közvetlen rendelkezése alatt öt munkacsoport felállítására került sor. Ezek a következők voltak: a Miniszteri Kabinet, a Nemzetközi Jogi Tanácsadó Osztály, a Fegyverszüneti Osztály, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Gazdasági Hivatala, illetve az azt irányító tárcaközi bizottságnál működő tisztviselők. Ezen kívül további két nagyobb egységre tagolódott a Külügyminisztérium. Az egyik Politikai Csoport néven működött, s hét osztályból tevődött össze: Békeelőkészítő Osztály, Politikai Osztály, Kulturális és Tudományos Osztály, Gazdaságpolitikai Osztály, Nemzetközi Munkaügyi Osztály,21 illetve az Okmány, Levéltár és Könyvtár Osztályból. A másik nagyobb egység az Adminisztratív Csoport elnevezést kapta, amelyen belül három alrendszer működött: az Elnökségi Alcsoport (Számvevőség, Házipénztár, Főigazgatói Iroda, Futáriroda, a szervezés alatt álló Fordítóiroda - teendőit ideiglenesen a Fegyverszüneti Osztály végezte - és az Ellátási Iroda, amelynek tevékenységét a Beszerzési Csoport látta el), a Protokollosztály és az ugyancsak szervezés alatt álló Rejtjelosztály. A Jogi Alcsoport alá a Jogi Osztály (a Hadifogoly-iroda és az Útlevéliroda), illetve - az ekkor még Hadifogoly- és Panasziroda néven működő - Konzuli Igazgatási Osztály tartozott. A Jogi Alcsoport részét képezte harmadik egységként a Külföldi Magyarok Ügyeit Intéző Osztály, amelynek teendőit - az 1945. novemberi állapot szerint - a Szociálpolitikai Osztály elnevezés alatt működő és a Politikai Csoportnál szereplő Nemzetközi Munkaügyi Osztály látta el.22 A Szociálpolitikai Osztályból 1945. december l-jétől két osztály alakult. Az egyik a már említett Külföldi Magyarok Ügyeit Intéző Osztály lett. Gyöngyösi János ennek vezetésével és egyben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyar Gazdasági Hivatalát Irányító Tárcaközi Bizottságban a Külügyminisztérium képviseletével Papp Gábor I. osztályú követségi tanácsost bízta meg. A másik szervezeti egység a Nemzetközi Munkaügyi Osztály volt, amelynek élére a külügyminiszter Tóth Béla szerződéses nemzetközi munkaügyi tanácsadót nevezte ki. 2011. tél 133
