Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Sáringer János Árpád, a Kisgazdapárt Kádár Géza, Kupa László, Ravasz Károly, a Kommunista Párt Nagy Péter, Nemeskéri Kiss István, Bebrits Anna, Pamlényi Ervin, Vas-Zoltán Péter, a Nemzeti Parasztpárt Tassy Miklós felvételét javasolta a külügyminiszternek. A pártközi megbeszélésre hivatkozva például az NPP konkrétan megjelölte, kiket kíván a külföldi állomáshelyekre küldeni.15 A külügybe frissen érkezettek részére 1945 elején fogalmazói tanfolyamot szerveztek. Gyöngyösi János 1945. május 25-én, megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szolgálat megfelelő ellátásához kellő nyelvtudás és a külügyi szolgálat szempontjából nélkülözhetetlen szakismeretek elsajátítása szükséges. Akik tanulni akarnak, azoknak lehetővé teszik a megfelelő ismeretek költségmentes megszerzését, és a tanfolyamokon a vezetőknek módjukban áll azoknak a tehetségeknek a kiválasztására is, akiknek továbbképzése érdekében az új, demokratikus állam anyagi áldozatot hoz.16 A képzés a Magyar Külügyi Intézet keretében folyt, az első szaktanfolyamon húsz fő - közöttük egy hölgy - vett részt. Az előadásokat a minisztérium épületében tartották, többek között Sebestyén Pál, Szondy Viktor, Pósfalvy Virgil vagy az író Hegedűs Géza vezetésével. Az első vizsga 1946. augusztusban volt, s a jelölteknek diplomáciai történelem, nemzetközi közjog és szociálpolitika, gazdaságpolitika (francia vagy angol nyelven), nemzetközi jog - különös tekintettel a nemzetközi intézményekre és szervezetekre -, nemzetközi magánjog és büntetőjog, konzuli jog és külügyi igazgatás, valamint a külpolitika aktuális kérdései nevű tárgyakból kellett számot adniuk ismereteikről.17 A sikeres vizsga után a hallgatók letehették a hivatali esküt.18 1947 áprilisában az Elnöki Osztály vezetője, Kvassay László a VII. fizetési osztály alatti besorolású fogalmazási tisztviselők részére továbbképző tanfolyamot szervezett, és vezetésével Széllé Lajos főkonzult bízta meg. A kurzus a fogalmazói tanfolyam sikeresen vizsgázóival, illetve az újonnan érkezőkkel indult: összesen negyvenöt fő részvételével. Mindezzel párhuzamosan előkészítették az újabb külügyi fogalmazói szakvizsgát, amelyre tizenhármán jelentkeztek. 1947. szeptemberben, a több napig tartó számonkérésen először az egyes osztályvezetőknek az elvégzett egyéves munka alapján a jelöltekről alkotott minősítését ismertették, azután került sor az írásbeli és szóbeli vizsgára. A megmérettetés szóban kezdődött - nemzetközi magán- és büntetőjogból, francia nyelven, Szondy Viktor előtt -, majd írásban folytatódott a következő tárgyakból: gazdaságpolitika, szociálpolitika, diplomáciai történelem, fordítás magyarból oroszra, valamint fordítás magyarból angolra. A számonkérés második blokkja ismét szóban történt. Nemzetközi jogból - különös tekintettel a nemzetközi intézményekre és szervezetekre - francia nyelven Sebestyén Pál, a külpolitika aktuális kérdéseiből Szalay Sándor, szociálpolitikából Rézler Gyula, közgazdasági alapismeretekből - különös tekintettel a kereskedelmi és vámpolitikára, továbbá a politikai és gazdasági földrajzra - Pósfalvy Virgil, diplomáciai történelemből Horváth Jenő, külügyi igazgatásból, tengeri jogból és a diplomáciai érintkezés formáiból (francia nyelven) Sziebenlét Henrik, orosz 132 Külügyi Szemle
