Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Sáringer János letartóztatták; jobb esetben elhurcolták, rosszabb esetben megölték őket. Budapest hadszíntérré válása miatt a hivatalnokok egy része vidéken vagy külföldön keresett menedéket, mások a budapesti pincékben húzták meg magukat. A harcok után a Külügyminisztérium Dísz téri épülete romokban hevert,4 és más budapesti hivatalok sem működtek. A Gyöngyösi János vezette külügyi hivatal ezért a debreceni pénzügyi hatóság épületében rendezkedett be. A kezdetben néhány emberrel dolgozó intézmény személyi állománya később bővült ki: az 1945. április 2-án kelt összeírás szerint húsz tisztviselővel5 és tizenhat előadóval, tiszteletdíjassal, altiszttel, gépkocsivezetővel és irodavezetővel6 állt fel az új Külügyminisztérium. Budapest ostroma előtt a Dísz tér alatti barlangba kerültek elhelyezésre a konzervek, italok, berendezési tárgyak mellett a minisztérium 1929-1942. évekre vonatkozó politikai iratai is.7 Gyöngyösi János megbízásából a Budáról Pestre költözés előkészítését Petravich György irányította, aki február 5-étől a Külügyminisztérium székhelyéül az V. kerület, Szabadság tér 15. szám alatti, ajtó- és ablakkeret nélküli ház II. emeletét jelölte ki. Felhívta a minisztériumi tisztviselők és egyéb alkalmazottak figyelmét, hogy teljes számban, sürgősen jelentkezzenek az új székház takarítási és rendbehozatali munkálataira. Kilátásba helyezte, hogy azok számára, akik részt vesznek a munkában, erre az időre egy havi fizetésüket megkapják. A munkaidő ekkoriban kilenc órától tizennégy óráig tartott,8 s a feladat nagyrészt fizikai jellegű volt, hiszen rendbe kellett hozni és ki kellett takarítani a Szabadság téri épületet, illetve a Budán lévő iratokat, még használható eszközöket kézikocsira kellett rakni, majd csónakkal átvinni a Dunán a pesti oldalra - és ez nem volt egyszerű feladat. A Budapesten végzett előkészítő munka eredményeképpen a Külügyminisztérium Debrecenből április 11-én visszaköltözhetett a fővárosba. A Külügyminisztérium szervezeti felépítése az újjászervezés idején A dokumentumok alapján a külügyi igazgatás 1945. április végi szervezeti struktúráját tudjuk rekonstruálni, amely szerint akkor került felállításra a Miniszteri Kabinet, a Békeelőkészítő Osztály, az Elnöki Osztály, a Protokollosztály, a Fegyverszüneti Osztály, a Politikai Osztály, a Szociálpolitikai Osztály, a Gazdaságpolitikai Osztály, a Levéltári és Tudományos Osztály, illetve a Sajtóosztály. Ezeken kívül működött a Beszerzési Csoport, a Főigazgatói Iroda, a Számvevőség, a Jogi Csoport, illetve a Házigondnoki Iroda, az Építésvezetői Iroda és a Telefonközpont.9 Összevetve a központi szolgálat 1944. eleji és az 1945. áprilisi szervezeti felépítését, számos ponton egyezést találunk: létezett a Miniszter Kabinetje, illetve a Politikai, az Elnöki, a Protokoll, a Szociálpolitikai, a Gazdaságpolitikai Osztályok, valamint a Főigazgatói Iroda és a Számvevőség. 1945 áprilisában felállításra került a Levéltári, Tudományos és Sajtóosztály, amely lényegében 130 Külügyi Szemle
