Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Programjukban fő elemként a háborúból való kilépést és a fasizmus elleni harcot jelölték meg. A szövetséges hatalmak hozzájárulásával a közös frontba tömörült pártok 1944. december 14-én Debrecenben megtartották az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának alakuló ülését. Az ország keleti részében - ötven helységben - megtartott ideiglenes nemzetgyűlési választások eredményeképpen kétszázharminc képviselő foglalhatott helyet az Ideiglenes Nemzet- gyűlésben. A mandátumok száma a Budapesten és a Dunántúlon tartott 1945. áprilisi, majd júniusi választások után négyszázkilencvennyolcra emelkedett. A kisgazdapárt az 1944. decemberi választásoktól 1945. nyárig ötvenhatról százhuszonkét főre növelhette képviselőinek a számát, így ez a párt vált az egyik meghatározó erővé. Az 1944. december 21-én Debrecenben tartott ülésen megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amelynek miniszterelnöke Dálnoki Miklós Béla vezérezredes lett. A kormányban három kommunista, két szociáldemokrata, egy parasztpárti, két kisgazdapárti és négy párton kívüli politikus foglalt helyet, a külügyi tárcát pedig a kisgazdapárti Gyöngyösi János kapta. Az ideiglenes kormány december 28-án hadat üzent Németországnak, miközben a Szálasi Ferenc vezette nyilasok a nyugati területeken a szövetségesekkel szembeni végső ellenállásra szólították fel az országot. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány képviselői - Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter és Balogh János miniszterelnökségi államtitkár -, illetve a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság képviseletében Kliment J. Vorosilov marsall 1945. január 20-án, Moszkvában aláírták a fegyverszüneti szerződést. Magyar- ország kormánya kötelezte magát, hogy lefegyverzi a területén lévő német fegyveres erőket, internálja a német állampolgárokat, illetve nyolc, nehéz fegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít ki. A fegyverszünet időtartamára a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság elnöksége alatt, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok képviselőinek részvételével Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB) létesítettek Magyarországon, amely szabályozta és ellenőrizte a szerződés feltételeinek végrehajtását. A fegyverszünet rögzítette, hogy a SZEB a szerződés hatálybalépésétől a Németország ellen folytatott hadműveletek befejezéséig terjedő időben a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vezetése alatt áll.3 A Külügyminisztérium a második világháború utolsó hónapjaiban A magyarországi katonai események egyik fontos mozzanata volt Budapest 1944 végétől 1945 februárjáig tartó ostroma, amelynek során a szovjet erők a fővárost bombázták. Az ország területén a háborús események miatt általános lett a létbizonytalanság, és az emberek elrejtőztek. A nyilas hatalomátvétel után a Külügyminisztérium állományában lévő, nem megbízható vagy gyanús munkatársakat a Szálasihoz hű katonák 2011. tél 129
