Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből Sáringer János A magyar Külügyminisztérium és a külügyi állomány 1944 vége és 1950 eleje közötti történetének rekonstrukciójával a magyar történettudomány máig adós maradt. A historikusok a különböző külpolitikai és diplomáciatörténeti tárgyú feldolgozásokban, illetve a volt diplomaták visszaemlékezéseikben csupán érintették a korszakban működő külügyérek munkáját, a külügyi igazgatás egyes kérdéseit vagy a Külügyminisztérium hivatali életét.1 Emellett a szóbeszédben különböző legendák kaptak szárnyra a minisztérium Debrecenből Budapestre költözéséről, a Szabadság térről, a Mónus Illés rakpartról, a Bem térről, az igazoltakról, a B-listáról, a disszidensekről vagy a hivatal struktúrájáról és működéséről, illetve a külügyi képzésről. Az ezekre vonatkozó, több éve tartó alapkutatásom eredményeit2 forráskiadás formájában szeretném az érdeklődők elé tárni. Jelen tanulmányban összefoglalom gyűjtőmunkám egyes eredményeit és a készülő kötet fejezeteibe nyújtok bizonyos betekintést: pillanatképeket adok a magyar külügy 1945 és 1948 közötti történetéből. Előzmény A második világháború során Magyarország fokozatosan hadműveleti területté vált, s 1944-ben a Vörös Hadsereg immáron a német csapatok után újabb megszálló erőként jelent meg az ország területén. Szeptember végén a szovjet katonák elérték Magyarország délkeleti területét, és december közepére a Tiszántúl jelentős része a Vörös Hadsereg fennhatósága alá került. 1944 végén az ország közepén és nyugati területein a németek és a velük szövetséges nyilasok kezében volt bizonyos hatalom, míg az ország keleti területén már a szovjet parancsnokok irányítottak. Azon hazai politikai pártok vezetői, akik bíztak Magyarország demokratikus átalakításában - a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP), a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), a Polgári Demokrata Párt (PDP), a Magyar Kommunista Párt (MKP), illetve a szakszervezetek képviselői - 1944. december 2-án Szegeden megalakították a 128 Külügyi Szemle
