Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS A DÉLSZLÁV VÁLSÁG - Szilágyi Imre: Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban
Szilágyi Imre 2010 novemberében a szerb külügyminiszter Budapesten lobbizott Szerbia integrációja érdekében, egyebek között azt hangoztatva, hogy „a magyar-szerb kapcsolatok erősek, tartalmasak és egyre kedvezőbben alakulnak".42 Nem sokkal később Orbán Viktor miniszterelnök látogatott el Belgrádba. Az ott folytatott megbeszéléseken Szerbia integrációjának támogatása éppúgy téma volt, mint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok sokkal magasabb szintre emelése. A magyar miniszterelnök szerint „a szerb-magyar gazdasági együttműködés hordozza magában a legnagyobb tartalékot a régióban".43 A magyar EU-elnökség előestéjén Martonyi János külügyminiszter ismételten leszögezte, „Magyarország támogatja Szerbia integrációs erőfeszítéseit, és a magyar EU-el- nökség idején prioritásként kívánja kezelni a Nyugat-Balkán stabilitásának és integrációjának ügyét".44 Hasonló szellemben zajlott az a tárgyalás is, amelyet Orbán Viktor nem sokkal a magyar EU-elnökség lezárta előtt folytatott Belgrádban. Az ott elhangzottak közül kiemelem, hogy a magyar miniszterelnök és a szerb államfő szerint „komoly előrelépések történtek az egymás kisebbségeinek megbecsülése és védelme terén".45 A viszony kiéleződése 2011 őszén Az eddig elmondottakat figyelembe véve, a magyar kormányt némileg váratlanul és mindenképpen nagyon kellemetlenül érintette az a mód, ahogyan a szerb kormány és a szerb parlament megoldotta a már régóta aktuális és az EU-csatlakozáshoz feltétlenül szükséges kárpótlási törvény ügyét. A törvény miatt a szerb kormány és a vajdasági magyarok között 2011 augusztusa óta egyre hevesebb vita zajlott. A vajdasági magyar politikusok számos alkalommal kifejtették, számukra elfogadhatatlan az, hogy a törvénytervezet értelmében a vajdasági magyarokat kollektive bűnösnek tekintenék. A magyar külügyminiszter szeptember közepén, belgrádi látogatása alkalmával fejtette ki a budapesti álláspontot. A szerb miniszterelnök-helyettes elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország EU-elnöksége idején síkra szállt Szerbia érdekeiért, Martonyi János viszont kénytelen volt leszögezni: „A szerb és a magyar kormány között vagyon-visszaszármaztatási vita nincs, van viszont egy - az európai értékekkel összefüggő - elvi kérdés, nevezetesen az, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív felelősség semmilyen formáját sem fogadjuk el, sem mi, sem az Európai Unió".46 Másnap a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetője, Pásztor István tárgyalt Orbán Viktorral. A megbeszélésen áttekintették Szerbia integrációjának és belpolitikájának számos kérdését. Mindketten egyetértettek abban, „hogy elemi érdek, hogy Szerbiában mielőbb megkezdődjön az uniós csatlakozási folyamat, de az is világos, hogy bármilyen megoldást nem tud elfogadni a vajdasági magyarság".47 88 Külügyi Szemle