Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Péczeli Anna: Az Átfogó atomcsendegyezmény és az amerikai ratifikáció kérdőjelei
r Az Átfogó atomcsendegyezmény és az amerikai ratifikáció kérdőjelei Péczeli Anna A Trinity névre keresztelt nukleáris kísérleti robbantással az Egyesült Államok 1945. július 16-án egy olyan folyamatot indított be, melynek keretében 2009-ig több mint kétezer hasonló robbantást hajtottak végre a világon. Azt ugyanakkor egyelőre semmi sem garantálja, hogy e robbantások valóban véget is értek, és nem folytatódnak a jövőben. Napjainkig a nukleáris robbantást lehetővé tevő technikával rendelkező nyolc állam, együttesen 2054 sikeres kísérleti robbantást hajtott végre. A mezőnyt az USA vezeti, a maga 1032 robbantásával. Az Egyesült Államokat követi a Szovjetunió 715,1 Franciaország 210, az Egyesült Királyság 45, Kína 45, India három, Pakisztán kettő és Eszak-Korea szintén két kísérleti robbantással.2 A nukleáris hatalmak érvelése szerint ezekre a kísérleti robbantásokra elsősorban azért volt szükség, hogy felmérjék a nukleáris fegyverek működésének biztonságát és hatékonyságát, illetve azok ható- és robbanóerejét.3 A tesztek során az atomhatalmak megbizonyosodhattak afelől, hogy ezek a fegyverek miként működnek különböző körülmények között, továbbá a fegyvereknek milyen hatása van a robbantás helyszínére és a környezetre. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a sikeres kísérleti robbantások egyfajta presztízst jelentenek, hiszen demonstrálják az adott ország katonai erejét és tudományos előrehaladását. Ennek köszönhetően napjaink nukleáris fegyverekkel rendelkező kilenc államából nyolc kísérleti robbantással deklarálta nukleáris státusát - egyedül Izrael nem hajtott végre ez idáig nukleáris kísérleti robbantást.4 Mindezek ellenére, az 1990-es évek óta a nukleáris kísérleti robbantások tekintetében egyfajta elmozdulást láthatunk az atomsorompó-szerződés által nukleáris hatalomként azonosított öt állam esetében. Elsőként, 1991 januárjától a Szovjetunió moratóriumot hirdetett a nukleáris kísérleti robbantásokra (majd ezt Oroszország is megerősítette). Ezt követően, 1992 októberében az Egyesült Államok is hasonló deklarációt tett, és 1992 óta a britek sem hajtottak végre kísérleti robbantást. A franciák ugyan 1992 áprilisában szintén moratóriumot hirdettek, 1995 szeptemberében viszont felrúgták azt, és hat 2011. ősz 87
