Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Az amerikai hegemonikus rend fogalmi keretei absztrakt elveit helyezi a középpontba, Ignatieff pedig a demokráciák erőszakmentes önképének védelmét hangsúlyozza. Elshtain érvrendszerében a terror elleni küzdelem szintén az amerikai demokratikus identitás védelmében történik, amely ebben az esetben a vallási és a politikai hatalom közötti különbségtétel aspektusára koncentrál. A vallás és a politika közötti különbségtétel képessége ebben a kontextusban egyben az amerikai „én" ellenségei megkülönböztetésének is eszköze, amely esetben a megkülönböztetés alapja a különbségtételi képesség feltételezett hiánya az iszlám fundamentalizmusban. Az amerikai „ént" az iszlamista „másik" fölé helyező megkülönböztető logika ugyanakkor felidézi a jó és a rossz tudásának bibliai képességét, amely a vallás és a politika szétválaszthatóságának problematikusságára hívja fel a figyelmet. Az amerikai demokratikus rendszer (feltételezett) szekuláris alapjainak biztonsága Elshtain érvrendszerében megköveteli a különbségtétel fenntartását olyan politikai formákkal szemben, ahol a vallás és a politika összefonódása kifejezetten jelenik meg. A terroristák emberi mivoltát elvitató és a politika tartományából kivont ábrázolása az amerikai hegemonikus rend alapjaként megjelenő különbségtételi képesség fontosságához igazodik, amely egyben destabilizálja is azt: a szerző által hangsúlyozott különbségtételi képesség tagadása egy politikai alternatívaként vagy áldozat formájában meg nem jeleníthető különbségként van jelen Elshtain fogalmi rendszerében. Összegzés Tesón, Ignatieff és Elshtain műveiből végül is hasonló logikára épülő narratívák bontakoznak ki az Amerikai Egyesült Államok 2001. szeptember 11-ét követő bel- és külpolitikai kihívásaira válaszul. Mind a három szerző tudományos munkássága keretein belül, valamint közéleti értelmiségiként fellépve szólítja meg az amerikai demokratikus identitás, az ellenségként megjelenő terrorizmus, valamint az Egyesült Államok számára lehetséges cselekvési utak kérdéseihez kapcsolódó elméleti és gyakorlati problémákat. Tudományos munka és politikai aktivitás összemosódik a szerzők elméletei okfejtései és a konkrét politikai helyzetek kapcsán kifejtett nézetei között: a humanitárius intervenció és az igazságos háború absztrakt fogalmainak, valamint a „kisebbik rossz" elvének tudományos igényű tárgyalása, amint azt megfigyelhettük, szorosan kapcsolódik a terrorizmus elleni küzdelem jogi és politikai legitimitásának tárgyköréhez. Ebben a kontextusban mind a három szerző az amerikai önképhez társított absztrakt elvek védelmében - mint például: az egyéni autonómia és az emberi méltóság, az erőszakmentes demokratikus identitás vagy a demokratikus rend szekuláris alapjai - támasztja alá Irak megtámadásának szükségességét és jeleníti meg a terroristákat, a fundamentalista iszlámot vagy a „szeptember 11-i támadókat" a védendő elvek ellenségeiként. Az amerikai hegemonikus rend fogalmi elemeit és az ezek 2011. ősz 83
