Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Strausz Erzsébet között felfedhető logikai kapcsolatokat Tesón, Igantieff és Elshtain fentiekben rekonstruált narratívái az amerikai „én" és az azzal szemben meghatározott ellenség „másik" közötti viszonyrendszer adott módon történő ábrázolásán keresztül illusztrálja. Az ellenség elleni harcban a fanatizmus logikájába csúszó amerikai „én" narratív alakja, az erőszakmentes identitás védelme érdekében alkalmazott erőszak paradoxonját kitermelő szükséghelyzet megjelenítése vagy a vallási és politikai hatalom különbségének fenntartása érdekében a politika tartományából kizárt, alapvető különbségek kategóriái az amerikai tudományos-politikai életben már jelen levő gondolatmenetek és érvrendszerek szövedékébe illeszkednek bele, és egyben formálják azokat. A tanulmányban bemutatott tudományos narratívák bizonyos elemei egyértelműn rezonálnak például a Bush-adminisztráció politikai nyelvezetével, amely a többi között létrehozta a „gonosz tengelyének" fogalmát, megindította a „jónak a gonosz feletti győzedelmét" célul tűző háborút, vagy előhívta a szabadság ideálját megvető terroristák képét. Ugyanakkor a fentiekben részletezett elemzések a tudományos szövegeknek a politika retorikájával fennálló, ehhez hasonló összecsengéseire való rávilágítás mellett jóval szélesebb körben kívánnak hatni. A Tesón, Ignatieff és Elshtain munkáiból kibontakozó logikai rendek rekonstruálása közben azokra a társadalmi és politikai mikromechanizmusokra igyekeztem felhívni a figyelmet, amelyek jelen esetben az amerikai hegemonikus rend fogalmi elemeit létrehozzák és mozgatják, megjelenítve azokat az alapvető gondolati sémákat, amelyek a társadalmi és politikai diskurzusba bekerülve általánosan elfogadottakká válnak, és így kikerülnek a kritikai vizsgálódás szokásos tárgyköréből. Jegyzetek 1 Lásd például: Kajtár Gábor: „A neokonzervatív gondolkodás alapjai és hatásuk napjaink amerikai Irak-politikájára". Kül-Világ, No. 2. (2004) és Békés Márton: Amerikai neokonzervativizmus. Budapest: Századvég Kiadó, 2008. 2 Lásd például a szuverenitás fogalmának újragondolását a szerző következő művében: Stephen D. Krasner: Sovereignty: Organized Hypocrisy. Princeton: Princeton University Press, 1999. 3 Lásd például a szuverenitás fogalmának hálózati alapokon történő újradefiniálásáról bővebben: Anne-Marie Slaughter: A New World Order. Princeton: Princeton University Press, 2004. 4 Fernando R. Tesón: „The Liberal Case for Humanitarian Intervention". hcHumanitarian Intervention: Ethical, Legal and Political Dilemmas (szerk. R. O. Keohane - J. Holzgrefe). Cambridge: Cambridge University Press, 2003. 94. o. A double effect tana szerint „az ártatlan emberek halálát okozó katonai cselekmények csak akkor tekinthetőek legitimnek, amennyiben 1. a szóban forgó cselekmény kedvező következményekkel jár - mint például az ellenséges katonák megölése az igazságos háborúban; 2. a cselekvést végzőt jó szándékok vezérlik, vagyis a kedvező következmények elérésére törekszik. Bármilyen negatív következmény - például a nem harcosok megölése - nem szándékolt; és 3. a cselekmény pozitív következményei - például az ellenséges katonák megölése 84 Külügyi Szemle
