Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Strausz Erzsébet biztonságos környezetnek a létrehozását, amelyben a társadalmi béke (civic peace) [...] virágozhat. Az igazságosság eszközeként alkalmazott haderő különbözik az esetleges, kontrollálatlan erőszaktól. Ez nem a terror érdekében alkalmazott terror esete. És nem is a magánerőszaké. A megfelelő hatalom szolgálatában álló fegyveres erő alkalmazását jelenti.51 Visszakanyarodva az erőszak politikai, illetve a politika területén nem értelmezhető, nihilista megnyilvánulásainak kategorizálásához, a fenti illusztrációval összhangban a hadviselés mikéntje Elshtain számára tovább erősíti a különbségtétel képessége és annak hiánya közötti különbségtételt, és az így különválasztott amerikai „én" és iszlám „másik" szembenállását. A következő idézet egyértelműen egymással szembe állítja az igazságos háború, valamint az iszlamista fundamentalizmushoz kapcsolt szent háború fogalmait. Elshtain a következő módon fogalmaz: Gondoljunk arra a mély szakadékra, amely az igazságos háború önkorlátozó szabályai és Oszáma bin Láden ama felhívása között tátong, amelyben minden muszlimot a világ minden pontján a hitetlenek elleni, korlátok közé nem szorított támadásra hív fel. Ez a szent háború mentalitása, ami a határok nélküliségre aspirál: sosem lehet elég hitetlent megölni. A szent háború vitézei által vívott háború a hitük erőszakos terjesztésének szándékát szolgálja a hitetlenekkel szemben, legyen az politikai vagy vallási, és történjen bárhol vagy bármikor. Az igazságos háború katonái számára mind a célok, mind az eszközök határok közé vannak szorítva, még akkor is, ha fájdalmas sérelem érte őket.52 Az iszlám fundamentalizmus ellenségképének definiálása mellett a szerző az igazságos háború doktrínáján keresztül Irak megtámadásának legitimitását is alátámasztja egy, a könyvhöz csatolt 2004-es epilóguson keresztül.53 Elshtain itt számba veszi az iraki háború sajátosságait az igazságos háború ad bellum és in hello követelményei szerint, majd megállapítja, hogy mind a háború megindításához szükséges feltételek, mind a fegyveres erő alkalmazása során betartandó előírások teljesültek. Ebben a megközelítésben az Egyesült Államok támadása Irak ellen úgy jelenik meg, mint egy olyan, nyíltan felvállalt igazságos háború, amely a megfelelő szándékoktól vezérelve, végső eszközként került bevetésre, egy agresszív cselekményre adott válaszul, valamint az amerikai fél részéről a háború menete az arányosság és a diszkrimináció elveivel összhangban van. Tesón és Ignatieff érvrendszeréhez hasonlóan, a fentiekben érintett fogalmak és reprezentációk sora elsősorban az amerikai „én" és az iszlamista „másik" kategóriáit, valamint az e kategóriák között lehetséges viszonyrendszert határozza meg. Az eddig bemutatott szerzők írásaiból kibontakozik az elvek védelmében vívott háború képe, amelyben Tesón a liberális demokrácia emberi életet és egyéni autonómiát védő 82 Külügyi Szemle
