Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Strausz Erzsébet tökéletesen igaz: a biztonságra való törekvés mindössze a szükséges lépések megtételét jelenti a demokrácia és az emberi jogok védelme érdekében, az ezeket fenyegető ellenségekkel szemben.10 A humanitárius beavatkozás kontextusában a zsarnokság valódi áldozatai érdekeinek elsődlegessége helyébe lépő absztrakt emberiélet-fogalom logikájához hasonlóan - a fentieknek megfelelően - a bizonyos konkrét szabadságok csorbításával elérni kívánt biztonság végső célja a szabadság absztrakt fogalmának védelme. A biztonsági intézkedéseknek az alapvető szabadságok megvédelmezésével történő indoklására tekintettel, a szerző a következő absztrakt tesztet dolgozta ki: „egy biztonsági intézkedés akkor és csakis akkor igazolt, ha az általa csorbított szabadság mennyisége szükséges a szabadságok teljes rendszerének védelméhez a belső vagy külső ellenség fenyegetésével szemben".11 A szabadságok teljes rendszerére való hivatkozás, csakúgy, mint az emberi élet absztrakt fogalma, Tesón érvrendszerében tovább erősíti az elvi síkon történő fegyveres hadviselés eszméjének legitimációját. Ezen a ponton bontakozik ki a liberális rend absztrakt elveinek biztonságát veszélyeztető ellenség képe, amely egyben a háborút igazoló „nemzeti önvédelem" retorikáját is mozgósítja. Arra a kérdésre, hogy mitől, illetve kiktől is kell az amerikai nemzetet megvédeni, Tesón a következő választ adja: Azoktól, akik az életünket, a magántulajdonunkat és szabad intézményeinket fenyegetik. Ezért az önvédelemből vívott háború legalább annyira szolgálja a személyek közvetlen védelmét, mint amennyire a demokratikus intézmények védelmét jelenti. Abból a feltételezésből, hogy az Egyesült Államok támadói nemcsak az Egyesült Államok, hanem azok ellen az értékek ellen is intéztek támadást, amelyet az Egyesült Államok képvisel - mindenekelőtt a szabadság és a demokrácia ellen -, számos dolog következik. Először is, az ellenség (a radikális iszlám) csak fegyverrel győzhető le. A terrorizmus elleni háborúból nincsen békés kivezető út, tekintettel az ellenség eltökéltségére és kegyetlenségére.12 Az ellenség ilyen módon történő azonosítása, valamint a radikális iszlámmal való konfliktus megkerülhetetlenségének vélelme tovább erősödik az erkölcsi/fizikai fenyegetés (moral/physical threat) fogalmainak bevezetésével, valamint a „gonosz" két formájának megkülönböztetésével. Tesón érvrendszerében a liberális elvek fenyegetettségére utaló erkölcsi fenyegetés akkor jön létre, amikor az „aktuális támadás (vagy az azzal való fenyegetés) súlyos természete, valamint az ebből eredő, a demokratikus állam polgárainak életére fenyegetést jelentő következmények (fizikai fenyegetés) mellett, az elkövetők illiberális elvek vagy értékek nevében cselekszenek." Ebben a kontextusban a 2001. szeptember 11-i támadások nem csupán gyilkossági cselekmények voltak. Ezek a legalapvetőbb értékeink, az emberi méltóság, szabadság és 70 Külügyi Szemle
