Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Az amerikai hegemonikus rend fogalmi keretei Az amerikai hegemonikus rendnek az amerikai „én", az ehhez képest definiált idegen „másik", valamint az ezekhez a kategóriákhoz társított percepciók, narratívák és problémameghatározások elemeire lebontott megközelítése lehetővé teszi egy olyan fogalmi térkép(részlet) megalkotását, amely a fent említett kül- és belpolitikai események kulturális, jogi, politikai, és gazdasági környezetét jelenti. Ez a fogalmi rend az, ami egy-egy politikai eseményt politikaivá és eseménnyé tesz, vagyis olyanként mutat meg, amely bekerül(het) a politika vérkeringésébe, különböző reakciókat és következményeket vonva maga után. Mindez azt a kérdést veti fel, hogy egy adott kor adott társadalmában hogyan jönnek létre és kapcsolódnak össze bizonyos fogalmi kategóriák különböző cselekvési formákkal: hogyan nyer értelmet, például, a demokráciákban megengedhető erőszak kérdésével kapcsolatos beszéd, vagy hogyan válhat egy absztrakt fogalom (mint például a terrorizmus) fegyveres és fogalmi küzdelem tárgyává? Az ilyen módon elképzelt diszkurzív környezet létrejöttének és mindig változó dinamikájának vizsgálatához a dolgozat szempontjából fontos viszonyítási pontként jelenik meg a tudományos élet és a politika kapcsolata, különösen abban a köztes zónában, ahol a tudomány alkotta fogalmak közvetlen kapcsolatban állnak bizonyos hatalmi érdekekkel. Ebbe a köztes zónába tartoznak, például: a kül- és belpolitikai eseményekre közvetlenül reagáló akadémikusok érvrendszerei vagy azok a tudományos diskurzusokban tárgyalt problémák, amelyeknek közvetlen politikai jelentősége van (az amerikai kontextusban ilyen a többi között a humanitárius intervenció, az igazságos háború vagy a szuverenitás fogalmait érintő kérdések, illetve a szeptember 11-i támadások és az Irak megtámadása kapcsán született akadémiai véleménynyilvánítások). Az amerikai hegemonikus rend fogalmi építőkockáinak feltérképezéséhez, valamint annak elemzéséhez, hogy bizonyos politikai döntések hogyan illeszkednek ebbe a fogalmi rendbe, és ezen belül hogyan nyernek legitimitást, három prominens amerikai tudós műveit fogjuk sorra venni, amelyek közvetlen hatással bírnak az aktuális politikai viszonyok tágabb kontextusának formálására. Mivel a neokonzervatív gondolkodásmódról több átfogó magyar nyelvű tudományos munka is született,1 a jelen tanulmány a tág értelemben vett amerikai liberális gondolkodás olyan meghatározó intellektuális szereplőire koncentrál, mint például Fernando R. Tesón, Michael Ignatiefí vagy Jean Bethke Elshtain. Míg a liberális politikai spektrum különböző szegmenseit bejáró szerzők közül Ignatieff számos, a klasszikus liberalizmus politikai filozófiájából merítő kérdést tárgyal (mint például a korlátozott kormányzat és az egyéni autonómia témakörei), addig Elshtain egy, a neokonzervativizmussal több szempontból szimpatizáló álláspontot képvisel (amely például a szerző vallással kapcsolatos érvelései során mutatkozik meg). Ahogyan azt látni fogjuk, Tesón, Ignatieff és Elshtain a szeptember 11-i terroristatámadásokra, az Egyesült Államok terrorellenes háborújára, valamint Afganisztán és Irak megtámadására reflektáló írásai közvetlenül fejeznek ki véleményt az 2011. ősz 65
