Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Az amerikai hegemonikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban Strausz Erzsébet A 2001. szeptember 11-i terroristatámadások bel- és külpolitikai jelentősége az Amerikai Egyesült Államok szempontjából nehezen túlbecsülhető, különös tekintettel az ezen események kapcsán felmerült elméleti kérdésekre és gyakorlati dilemmákra, valamint a helyzetre válaszul született konkrét intézkedések sokaságára. A sokrétű hatás kapcsán egyaránt gondolhatunk a „háború" fogalmát övező politikai és tudományos vitákra, akárcsak a terrorizmus elleni küzdelem konkrét, gazdasági és katonai vonatkozásaira, Afganisztán és Irak megtámadására, továbbá olyan erősen vitatott aspektusokra, mint a terrorizmussal meggyanúsítottak határozatlan idejű fogva tartása, a guantánamói-öbölbeli bázis vagy az Abu Ghraib börtön kényszereszközeinek brutalitása, valamint a terrorizmus elleni belpolitikai intézkedések társadalmi hatásai és a társadalom fokozott rendőri megfigyelése. A tanulmány célja annak feltérképezése, hogy az Egyesült Államok bel- és külpolitikai lépései a szeptember 11-ét követő, napjainkat is magában foglaló időszakban milyen fogalmi-nyelvi rendbe ágyazódnak be, illetve más megközelítésben, hogyan jellemezhető az a politikai és társadalmi rend, amely a fent említett cselekvési módok és intézkedések számára (fogalmi és intézményi) helyet biztosít. Ez feltételezi az Egyesült Államok önképe különböző megnyilvánulásainak, a hegemón pozícióval és szereppel együtt járó viselkedési formáknak és az ezek fényében megjelenített cselekvési lehetőségeknek, illetve a nemzetközi környezetet alkotó „másokhoz" való viszonyulás különböző fajtáinak feltárását. Az utóbbi kategóriába tartozik például az amerikai ellenségkép meghatározása, a terrorizmus, a fundamentalista iszlám vagy a más szereplők (például bukott államok) jelentette veszély és biztonsági kockázat megnevezése, valamint az így azonosított veszélyforrásokhoz és ellenségekhez kapcsolódó válaszok, teendők és cselekvési pályák definiálása. 64 Külügyi Szemle
