Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - AFRIKA - Illés Zoltán: Dél-Szudán - egy független állam létrejötte és kihívásai
Illés Zoltán Földje termékeny, a száraz évszakban is zöldellő, és területén található a Diffra olajmező, amely Szudán ismert olajkészleteinek 0,6 százalékát rejti magában.31 A kicsiny, ám politikailag annál fontosabb terület a földművelő és állattartó, déli kötődésű ngok din- kák otthona, és a száraz évszak négy hónapjában az arab identitású, északi kötődésű, nomád állattartó baggara etnikum misseriya ágának a szálláshelye is; ők az év többi részét Dél-Kordofán tartomány északabbra fekvő vidékein töltik. A CPA Abyeire vonatkozó része kimondja, hogy a terület speciális közigazgatási státust élvez a békemegállapodás átmeneti időszakában. Állandó lakói, a ngok dinkák Dél-Kordofán és Eszak-Bahr al-Ghazal tartomány polgárai, a nomád misseriya csoportnak pedig elidegeníthetetlen joga marad a területen való áthaladás, átmeneti tartózkodás és állataik legeltetése.32 A terület határainak meghatározása egy erre a célra alakuló bizottság (Abyei Boundaries Comission, ABC) feladata lett. A bizottság elkészítette kötelező érvényű jelentését, és benyújtotta az elnökségnek. Csakhogy Omar al-Bashir elutasította a határozatot, ezzel egyértelműen megsértve a békemegállapodásban foglaltakat. A kicsiny régió határvitái vezettek a szudáni hadsereg és az SPLA 2008. májusi véres összecsapásához, amelynek során Abyei város csaknem a földdel vált egyenlővé. A határvitát megoldandó a felek a hágai Állandó Nemzetközi Választott Bírósághoz (Permanent Court of Arbitration, PCA) fordultak, amely 2009. júliusában ismertette döntését Abyei határainak pontos meghatározásáról.33 A hágai döntés kisebb területet ítélt Abyeinek, mint amiről a bizottság 2005-ben határozott. Az SPLM és az NCP is elfogadta a döntést. A határ demarkációja azonban nem történt meg. Deng Alor, az abyei határbizottság egykori tagja, a déli kormány regionális együttműködési minisztere 2010 decemberében a következőképp nyilatkozott a kérdésről: „Elmentünk Hágába, és csaknem egy évet töltöttünk ott. Ennek végén a bíróság határozatát mindketten [SPLM, NCP] elfogadtuk. E határozatnak kötelező érvényűnek kellett volna lennie a felek számára. Mindenki ünnepelt, mi pedig hazatértünk. Három vagy négy hónappal később azonban az NCP elutasította a hágai határozatot. [...] Most azt kívánják tőlünk, hogy adjunk nekik még kb. 4000 négyzetkilométert a területből. [...] Elmondtuk a nemzetközi mediáló résztvevőknek, a [Abyei-kérdés] tárgyalások szervezőinek, Obama elnök különmegbízottjának [Scott Gration], Thabo Mbekinek és speciális bizottságának [African Union High Implementation Panel on Sudan, AUHIP], próbáltuk őket meggyőzni, nincs rá mód, hogy új ötlettel jöjjünk elő a hágai döntés után. [...] Nincs értelme nemzetközi ítéletért folyamodni, ha a döntést nem tartják tiszteletben. [...] Gration még mindig erőlteti, hogy az SPLM fogadja el a föld további megosztását. [...] Nincs rá mód, hogy újabb kompromisszumokat kössünk az Abyei-kérdésben. "34 Világosan látható, hogy Bashir és az NCP diplomáciai fegyverként, bizonytalansági tényezőként használja Abyeit és saját szövetségeseit, a misseriyákat, akiket - más határ menti törzsekhez hasonlóan - fegyverekkel is ellátott. A ngok dinkák érthetően ragaszkodnak ahhoz, hogy az Abyei területére lépő, áthaladási és legeltetési jogaikat gyakorló 184 Külügyi Szemle
