Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Kiss J. László: Euróválság és intézményi hatalom: változások a német EU-politikában
Kiss ]. László állt.3 A politikai nemzedékváltás hatásain kívül Európa külső és a német egyesülés belső költségei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a német elitben a pragmatikus politika került előtérbe, amelyben nagyobb szerepet játszik a költség-haszon szempontjainak megfelelő gondolkodásmód. A német egyesüléssel megjelent a „felvilágosult nemzeti érdek" fogalma és a hatalom szinonimájaként a Szövetségi Köztársaság megnövekedett nemzetközi felelősségvállalása. Ezzel a fejlődéssel arra is fény derült, hogy az európai és a nemzeti érdekek számos politikaterületen ütközhetnek, azok nem automatikusan egybevágók: ami jó Németországnak, nem automatikusan jó Európának és viszont. A külpolitikában a folytonosságra való törekvés és annak állandó hangsúlyozása paradox módon változáshoz vezetett, mivel a kontinuitás alapját és a német állam identitását meghatározó háború utáni intézmények - az EU és a NATO - maguk is az új nemzetközi környezethez való alkalmazkodási folyamatok részévé váltak. A keletnyugati konfliktus - a „jaltai Európa" - megszűnésével a német külpolitika elveszítette azt a tájékozódási keretét, amely nem csupán a nemzetközi politika komplexitásának a leegyszerűsítésére szolgált, hanem kényelmes és költséghatékony kül- és biztonság- politika folytatására is. Az Egyesült Államok európai (katonai) szerepének csökkenésével egyidejűleg Németország Oroszország kontinentális szerepének legfőbb támogatójává vált. Németország a nemzetközi felelősségvállalás új szerepébe került, amelyben Afganisztántól Koszovón át Iránig kiveszi a részét a békefenntartás és a nemzetközi diplomáciai együttműködés feladataiból. Németország külpolitikájának átalakulását számosán a „civilhatalom" szerepétől való eltávolodás részének tekintik. Ebben a folyamatban Németország „normálisabb" országgá válik, amely mind nagyobb önbizalommal foglalkozik a nemzetközi politika kérdéseivel.6 Számos megfigyelő számára egy határozottabb és kevésbé kompromisszumkész német külpolitika kialakulásának folyamatában a vízválasztó Schrödernek az iraki konfliktus idején tett kijelentése volt, amikor félreérthetetlenül leszögezte, hogy a német politikát Berlinben és nem másutt csinálják.7 A határozottabb és státustudatosabb német fellépés bizonyítéka 2010-ben a görög szuverén adósságválság volt. Ebben a válságban egyszerre volt tapasztalható a német és európai érdekek szétválása, majd az uniós szabályok és struktúrák megerősítésével a német érdekek europaizálódására tett erőfeszítések. A német hatalom természete A második világháború után Németország „megszelídítésének" egyetlen útjaként az a lehetőség kínálkozott, hogy a nyugatnémet államot a nemzetközi intézmények közvetítésével olyan szorosan kapcsolják össze európai partnereivel, amennyire csak lehetséges. Ezzel egyidejűleg a nyugati politika vezetői azt is felismerték, hogy az egykori ellenségükhöz fűződő szoros kapcsolataikból paradox módon akkor tudják 36 Külügyi Szemle
