Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István mint a nemzetközi kapcsolatok tudományág magyarországi megalapítója
A fel nem fedezett Bibó változásának a szabályozását...: hogyan tudja a szükségessé váló kivételes változtatásokat végrehajtani azokon az alapvető jogi helyzeteken, melyeket, mint a közösségi rend alapjait, általában nem óhajt megváltoztatni."53 Bibó lényegében itt az alkotmány nyelvén fogalmazza újra az egyensúlyra vonatkozó korábbi kijelentéseit: „Ahol ez a szabályozás laza, ahol az állandónak szánt szabályok változtatása túl könnyen megy, ott a közösségi rend folyékonnyá, anarchikussá s ezért labilissá válik; ahol viszont ez a szabályozás merev, ahol az állandónak szánt dolgok megváltoztatása szentségtörésnek van nyilvánítva, vagy megváltoztatásukra semmiféle eljárás nem létezik, ott a közösségi rend robbanékonnyá, törékennyé és ezért ugyancsak labilissá válik."54 Általában elmondható, hogy az alkotmány szabályainak megváltoztatása nehéz, de nem megoldhatatlan mindaddig, amíg az alapvető közmeggyőződés nem változik. Ahol azonban az alapvető közmeggyőződés változik meg, vagyis „mikor a jogrend legitimitásának végső kérdései válnak vitássá, a változás ritkán történik kisebb vagy nagyobb megrázkódtatások nélkül."55 Bibó az első és a második világháború kitörését egy hasonló változással, a monarchikus legitimitás hanyatlásával hozza összefüggésbe. Az átmenet megrázkódtatásai a francia forradalommal kezdődnek, amikor a politika és a jogrend egyidejű összeomlása káoszt, terrort és az ezzel összefüggő hisztérikus félelmet zúdította nemcsak Franciaországra, de egész Európára is. Egyensúlyelméletében Bibó a francia forradalomig vezeti vissza a második világháború kitörésének okait. Nemzetközi legitimitás Ahhoz, hogy megértsük, hogy a legitimitás megváltozása miért vezetett el két világháború kitöréséhez is, szükséges végiggondolni, hogy hol találjuk az alapvető törvényeket a nemzetközi közösségben, és mit értünk nemzetközi legitimitás alatt. Bár vannak, akik a nemzetközi joggal azonosítják a nemzetközi rendszer legitimitását, Bibó szerint a nemzetközi jogban a nemzeti jogrendhez képest elégtelen azoknak a változásra nem szánt szabályoknak a száma, amelyeket alkotmánynak tekinthetnénk. A nemzetközi közösségen belül a változásra nem szánt dolgokat máshol találjuk: éspedig „a nemzetközi államközösség »tagjegyzékében«, az államok együttesében, főleg pedig az ezeket egymástól elhatároló területi státusban, az államhatárok összességében. (...) Ezen alapszik egy sor alapvető nemzetközi jogi fogalom melyek [egyébként] értelmüket veszítenék... A függetlenség és a területi státus biztonsága az, amiért érdemes az államoknak a nemzetközi jogrend korlátáit és terheit vállalni és viselni, s elsősorban ennek mindenféle valóságos vagy lehetséges sérelmével szemben szoktak a nemzetközi jogrendre hivatkozni."56 Bibó nincs egyedül ezzel a véleményével. Wight nemzetközi legitimitás fogalma megerősíti Bibó definícióját. A nemzetközi legitimitás Wight szerint nem más, mint 2011. nyár 147
