Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Vincze Dalma: A NATO átalakuló koszovói jelenléte
Vincze Dalma ugyanis kimondja, hogy a KSF kezdeti feladatain túlmutató biztonsági feladatokat is elláthat, amit a nemzetközi katonai jelenlét és a civil képviselő benchmarkok kialakításával irányíthat?8 A KSF-ről szóló koszovói törvény egy az egyben átvette az Ahtisaari- terv erre vonatkozó részét. A problémát az okozza, hogy Koszovóban nincs nemzetközi katonai erő, mivel a NATO nem az Ahtisaari-terv alapján végzi úgynevezett új feladatait. Státussemleges magatartása és főként a Koszovó függetlenségét el nem ismerő NATO-tagállamok álláspontja miatt nem várható, hogy a KFOR ebben a kérdésben döntő szerepet vállalhat a közeljövőben,59 így fontos kérdésként vetődik majd fel, hogy a KSF hadsereggé alakulását ki és miként ellenőrzi. A nemzetközi közösség számára minden bizonnyal fontos szempont, hogy a KSF hadsereggé alakulása ellenőrzött keretek között valósuljon meg. Fia a NATO nem lesz képes ezt a feladatot felvállalni- az EU-nak e területen való tapasztalatlansága miatt -, a Koszovót elismerő államok kétoldalú alapon vagy az ISG keretében támogathatják majd ezt a folyamatot. A KFOR más szereplőknek átadható, átruházható feladatai közül kiemelném a határőrizet, valamint a vallási és kulturális emlékhelyek védelmének kérdését. A KFOR parancsnoka felelős számos koszovói vallási és kulturális emlékhely, többségében ortodox szerb kolostor védelméért. Ezek fokozott védelmére azért volt szükség, mert a szerb és albán etnikai feszültségek számos alkalommal e szerb kolostorok megtámadásához vezettek korábban. A KFOR ezen emlékhelyek védelmét fokozatosan adja át a koszovói rendőrségnek.60 Az elmúlt évben a Gazimstanban, Gracanicában, Zocistében, Goriocban és Budisavciban lévő szerb ortodox kolostorok védelmét adta át a KFOR a koszovói rendőrségnek.61 Várhatóan ez a folyamat a jövőben is folytatódik, bár a szerb enklávék- tól távoli, albán többségű területeken fekvő, a szerb ortodox egyház számára rendkívül fontos kolostorok nemzetközi védelmére még jó ideig szükség lesz. A misszió kezdete óta a KFOR felelős Koszovó határainak ellenőrzéséért. A függetlenség kikiáltása utána Pristina - a Szerbia és Koszovó közötti határvonal kivételével- kétoldalú alapon rendezte az esetleges határproblémákat. A határellenőrzés átadása a koszovói rendőrségnek 2010 áprilisában, az albán-koszovói határszakasszal kezdődött,62 majd 2011. januárban, a macedón-koszovói határszakasz egy részének átadásával folytatódott. A KFOR tervei szerint a koszovói-macedón határszakasz másik részének, valamint a koszovói-montenegrói teljes határszakasz őrzésének átadására 2011 nyarán és őszén nyílik lehetőség.63 Ezzel „csak" a szerb-koszovói határszakasz marad tisztázatlan Koszovó határai közül, így ennek védelmét kell a NATO-nak ellátnia. A határkérdés rendezése azonban messze túlmegy a NATO hatáskörén, az csak Belgrád és Pristina közvetlen megállapodásával képzelhető el. Az Európai Unió támogatásával megindult Belgrád-Pristina dialógus keretében talán lehetőség lesz e kérdés napirendre tűzésére is. A KFOR szempontjából nem feltétlenül a határvonal pontos demarkációja lehet fontos - ami jelen helyzetben politikailag vállalhatatlan lépés lenne Belgrád számára - hanem az érintett felek között egy működő konfliktuskezelési 128 Külügyi Szemle
