Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Bokodi Ágnes: Mit tartanak fenn a békefenntartók?
Mit tartanak fenn a békefenntartók? Az. ENSZ békefenntartó műveletek sikerének értékelése A pártatlanság kérdése több vitát keltett. Elvben azt jelenti, hogy a békefenntartók nem állhatnak egyik harcoló fél oldalára sem, nem köteleződhetnek el a konfliktus egyik szereplője mellett sem. De a pártatlanság nem egyenlő a semlegességgel vagy az inaktivitással, hiszen a békefenntartóknak szükséges esetben be kell avatkozniuk, nem lehetnek tétlen szemlélői az erőszaknak vagy a tűzszünet megsértésének. Mivel a pártatlanság nagyrészt percepció kérdése, ezért sok missziót ért már kritika ennek kapcsán. Ez az alapelv a klasszikus, tűzszünetet felügyelő műveletek során könnyen megvalósítható, míg a modem, robusztus békefenntartás esetében nehezen tartható fenn. Az erő alkalmazásának korlátozása a hidegháború idején nem kérdőjeleződött meg, viszont azóta egyre nagyobb az igény, hogy a békefenntartók biztosítsák a lakosság védelmét is. Ez különösen az 1990-es évek békefenntartásának sokkoló kudarcai, Ruanda és Srebrenica után vált általános igénnyé, függetlenül attól, hogy a misszió mandátumában erre feladatot kapott vagy sem. Ma azonban, a robusztus békefenntartás jegyében a legtöbb missziót az erő alkalmazására is felhatalmazzák. Ezt pozitív tendenciának tekinthetjük, de nem szabad elfelejteni, hogy ennek hatására a békefenntartók számára sokkal veszélyesebbé vált egy-egy misszió, és az is megkérdőjeleződik időnként, hogy még békefenntartásról van-e szó, és nem inkább háborút vívnak-e a békefenntartók. A kényszerítő elemek megjelenésével a békefenntartás és a béke kikényszerítése összemosódik, a VI. és VII. fejezet alá tartozó elemek összekapcsolódnak. Ezt egyes szerzők a békefenntartás válságának tartják, ugyanis szerintük az a missziók semlegességét is fenyegeti.49 Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a többdimenziós műveleteket, amelyekben politikai, rendőri és humanitárius feladatokat is el kell látni, nem lehet pusztán katonai eszközökkel, a katonai beavatkozás logikájával végrehajtani. A művelet kezdeti szakaszában azonban, különösen amíg instabil a helyzet, és a polgári lakosság védelmét biztosítani kell, elengedhetetlen a fegyveres jelenlét.50 Az első nagyhatású ENSZ-dokumentum a békefenntartásról Boutros Boutros-Ghali Békeprogram)a, amely 1992-ben született, és a hidegháború végével bekövetkezett változásokra reflektál. Bár a következő évek nem igazolták valamennyi feltevését, Boutros- Ghali szerint a kelet-nyugati szembenállás megszűnésével az ENSZ Biztonsági Tanácsát nem gátolják többé a vétók, így az központi szerepet játszhat a konfliktusok megoldásában. Ezért a szervezetnek fel kell készülnie erre az új szerepre. Hangsúlyozza, hogy a hosszú távú béke és a konfliktus kiújulásának elkerülése elsődleges szempont. A Békeprogram a békefenntartás sikerének tényezőit is megemlíti:31 • világos és gyakorlatban megvalósítható mandátum; • a felek közötti együttműködés a mandátum végrehajtásában; • a Biztonsági Tanács folyamatos támogatása; • a tagállamok készsége a hozzájárulásra; • hatékony ENSZ-irányítás; • megfelelő pénzügyi és logisztikai támogatás. 2011. nyár 103
