Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Bokodi Ágnes: Mit tartanak fenn a békefenntartók?
Bokodi Ágnes a neki szánt erős szerepet betölteni annak garantálásában.3 Az alapítók eredeti tervét keresztülhúzta a hidegháborús szembenállás, amely lehetetlenné tette a BT állandó tagjainak egyhangú döntéshozatalát. Bár eredetileg a béke és biztonság megőrzésében a katonai eszközök kaptak volna kulcsszerepet, a hidegháború évtizedei alatt nemcsak ezek, hanem a VI. és VII. fejezetben szereplő egyéb békéltető eszközök alkalmazása is háttérbe szorult. Ebben a helyzetben nyílt lehetőség arra, hogy az ENSZ békefenntartó műveleteket szervezzen, amelyek kizárólag önkéntes haderő-felajánlásra, valamint az erő minimális alkalmazására és a fogadó ország konszenzusára épültek, szemben a VII. fejezet kényszerítő intézkedéseivel.4 Ezt a gyakorlatot aztán, a vétók vagy a részvétel hiánya ellenére is, a tagországok tulajdonképpen elfogadták. A békefenntartás túllépte az Alapokmány VI. fejezetében meghatározott békéltető eszközök hatáskörét, de nem lehetett beilleszteni a VII. fejezet egyik cikkének kényszerítő intézkedései közé sem. Ezért fogalmazta meg találóan Dag Hammarskjöld, az ENSZ korábbi főtitkára, hogy a békefenntartó tevékenység az ENSZ „hat és feledik" fejezete.5 Ha a műveletek jogi alapját keressük, az Alapokmány első cikkének első bekezdését idézhetjük, amely az ENSZ céljai között sorolja fel a nemzetközi béke és biztonság megőrzését.6 Bár a békefenntartásra közvetlen módon nincs felhatalmazás az Alapokmányban, a VI. és a VII. fejezet biztosítja a jogi hátteret a missziók számára. Ennek megfelelően tehetünk különbséget a VI. fejezet alá tartozó, vagyis az erő alkalmazásának mandátumával nem rendelkező, valamint a VII. fejezet alá tartozó műveletek között, amelyek az erő alkalmazására is felhatalmazást kapnak. A műveleteket két generációba sorolhatjuk, amelyek között a hidegháború vége jelentette a választóvonalat. A korszakok szerinti csoportosítás Boutros Boutros-Ghali ENSZ-főtitkár nevéhez fűződik. Az első generációs vagy tradicionális békefenntartó missziók közé a hagyományos katonai mellett a megfigyelő műveletek tartoznak. Ez utóbbiak kis létszámú, fegyverzet nélküli műveletek, és a hidegháború alatt létesített összesen 13 művelet legtöbbje ezek közé sorolható.' Bár ez a néhány misszió többnyire igen korlátozott feladatokra kapott felhatalmazást, a kétpólusú szembenállás idején mégis sikerként volt értelmezhető, hogy egyáltalán létrejöttek. A többdimenziós, komplex műveletek a hidegháború végét követően, a megváltozott körülményekre és igényekre reflektálva alakultak ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktusok többsége 5-10 éven belül visszahullik az erőszakba, ezért egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a konfliktus hátterében meghúzódó okokat is kezeljék. E második generációs missziók mandátuma a katonai komponens mellett politikai, rendőri, emberi jogi, humanitárius, rekonstrukciós és fejlesztési feladatokat is magában foglal, és a fegyveres konfliktus megszüntetése mellett a konfliktus okainak kezelését, a hosszú távú békefolyamatot tartja szem előtt. A hidegháború befejezésével a Biztonsági Tanács működését sokkal kevésbé blokkolták a vétók, és a tagok jóval rugalmasabbá váltak az erő alkalmazásának kérdésében is, így ugrásszerűen megnőtt a missziók 92 Külügyi Szemle
