Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Marján Attila: Krízis előtt - krízis után. Quo vadis, Európa?
Marján Attila az eurózónának nincsen közös gazdaságpolitikája, és még a mai napig egyhangú döntés kell például a közös adózási szabályok elfogadásához. A közvetlen tűzoltás (európai pénzügyi alap a szuverén adósságválságok kezelésére) mellett a reformok megindultak az EU-ban: a tagállamok szorosabb gazdaság- politikai koordinációt folytatnak majd a jövőben, költségvetésüket be kell mutatniuk egymásnak, az sem kizárt, hogy a Európai Központi Bank végül - ahogy azt számos közgazdász és politikus szorgalmazza9 - egységes eurókötvényeket fog kibocsátani. A szorosabb gazdaságpolitikával kapcsolatban a két legfontosabb integrációelméleti és gyakorlati kérdés az, hogy mindez elég lesz-e az eurózóna stabilitásának fenntartásához, illetve hogy a szorosabbra fűzött koordináció elvezet-e ahhoz, hogy más területeken is (gazdasági, politikai, intézményi) radikális reformokat - értsd: az integráció szorosabbra fűzését - idézzen elő. Ahogy említettem, elvileg fennáll a lehetősége annak, hogy az EU - belátva alkalmatlanságát a monetáris unió megfelelő működtetésére - tudatosan és mind a piaci, mind a politikai kockázatokat figyelembe véve kivezeti az eurót a piacról, pontosan olyan professzionálisan, mint ahogy bevezette tíz éve. De ez csak elvi lehetőség, a gyakorlatban szinte elképzelhetetlen. Marad tehát a másik út: amelyen az Európát egyesítő politikai generáció még morfondírozhatott, azt a globalizációs versenyt elveszteni látszó generáció már kénytelen meglépni, vagyis előremenekülni egy politikai unióba. Mindez persze rendkívül kétséges és számtalan bizonytalansággal terhelt projekt. Valószínűleg nem fogja magába integrálni Európa egészét, hanem egy kétsebességes uniót eredményez majd, ami a puszta túlélésen kívül megoldana olyan kéréseket is, mint a geostratégiai szempontból létfontosságú török csatlakozás, és lehetőséget adna az Egyesült Királyságnak is arra, hogy eldöntse: kint vagy bent? Euróval vagy euró nélkül? Rendkívül nehéz előre látni a folyamatokat, és legfőképpen a tagországok konkrét álláspontját, ha - és, amikor - kvantumlépésre kerülne a sor, de az tény, hogy alig egy éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a tagországok rögtön a hatályba lépése után módosítani fogják a kínkeservesen elfogadott lisszaboni szerződést, de mint láttuk, éppen ez történik. Az apró lépések azonban hosszú távon már nem lesznek elegendők ahhoz, hogy az egyre bizonytalanabb nemzetközi térben mozgó és egyre heterogénebb unió kihívásait megfelelően kezeljék. Jegyzetek 1 A témához tanulságos és hasznos információk és vélemények találhatók a Financial Times euróválsággal kapcsolatos külön rovatában. 2 Lásd Jean-Claude Trichet „kvantumlépéssel" kapcsolatos nyilatkozatát. David Stamp: „ECB's Trichet Seeks Quantum Leap in Budget Oversight". Reuters, 30 Külügyi Szemle
