Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - FRANCIAORSZÁG ÉS A FRANCIA-MAGYAR KAPCSOLATOK - M. Szebeni Géza: Keresztény-szociális elemek Charles de Gaulle társadalmi víziójában
M. Szebeni Géza alatt hét kiadást ért meg. Úgy vélte, hogy a munkások életkörülményeinek javítása csak a felülről kezdeményezett „társadalmi reformmal" lehetséges. Mivel a munkás az ipari termelés alapja - rajta áll az egész ipar működése. A munkáshoz való viszonynak a Tízparancsolaton és az evangéliumi szereteten kell nyugodnia, mely utóbbi döntő elem „pater- nalizmusnak" nevezett elméletében. Le Play úgy vélekedett, hogy elutasítva az anarchiához vezető abszolút szabadság és a minden hierarchiát tagadó egyenlősdi hamis dogmáját, a szeretet révén kell a szociális védelmet biztosítani a munkásság számára, amely védelem az olyan emberi és keresztény értékeken alapul, mint a megértés és az altruizmus. Szigorú tudományos módszereken alapuló szociológiai vizsgálódásai és következtetései alapvetően befolyásolták két legismertebb követőjét Albert de Munt és René de La Tour du Pint.7 Abból a tételből kiindulva, hogy az egyházhoz tartozás társadalmi kötelezettségvállalással jár, az akkori politizáló katolicizmus mindenekelőtt a nép szolgálatában végrehajtott katolikus akciót jelentett; olyan katolikus akciót, amely távolságot tartott a liberálisoktól és a szocialistáktól egyaránt. A népi osztályok szekularizációjának kiterjedése és a vallásos érdekeknek a hivatalos támadásokkal szembeni védelmének szüksége a pápa támogatásával elindította a katolikus közszerepvállalás megújulását. De Mun felfogása szerint a munkásnyomor enyhítésében az evangéliumi tanítások, a hivatásrendek és az uralkodó osztályok paternalista magatartása játszhat szerepet - ez utóbbit nem tartotta kizárólagosnak, és ezért számított a kormányzati beavatkozásra is, gazdasági és szociális téren egyaránt. Az osztályellentétek feloldásának kulcsát a felsőbb osztályok munkásság iránti kötelezettségvállalásában látta. A szociális problémák megoldásának a kezelését célként kitűző katolikus gondolkodásban De Mun új fejezetet nyitott azzal, hogy túllépett a kisközösségek intellektuális műhelymunkáján. A Kommün keltette megrázkódtatás nyomán Oeuvres des cercles catholicjues d'ouvriers néven katolikus munkásegyleteket szervezett, mely egyesületek feladata az osztályok közötti együttműködés megalapozása s munkás tagjainak felkészítése volt az evolúciós szakszervezeti mozgalmakban való részvételre.8 Azt kívánta, hogy a katolikusok az emberi jogok hirdetésére támaszkodó materializmussal állítsák szembe az isteni jog hirdetésére támaszkodó keresztény politikát, amely minden emberi jogot biztosít, és amely meghatározza a családok, a munka, a hitel és a tulajdon rendszerét. Jézus nevében követelte a szociális törvénykezés reformját, a nép számára az igazságot, a kicsik és a gyengék védelmét. Valamivel később, az „egységes és erős" párt megszervezését sürgetve, követelései közé felvette a vasárnapi pihenőnap tiszteletben tartását, a nők éjszakai műszakjának tilalmát, a gyermekek és családanyák gyári munkájának fokozatos megszüntetését, a munkahelyi balesetekre, a betegségre, a munkanélküliségre és az öregségre vonatkozó törvényi szabályozást, a hivatásrendi munkaszervezést. A szociális kérdések iránt elkötelezett katolikus gondolkodók sorából kiemelkedik La Tour du Pin,9 akinek a társadalmi alternatívája a liberalizmus totális tagadásán alapult. Tagadta a politikai liberalizmust, amely szerinte szakított a nemzeti hagyományokon 78 Külügyi Szemle
