Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 2. szám - FRANCIAORSZÁG ÉS A FRANCIA-MAGYAR KAPCSOLATOK - M. Szebeni Géza: Keresztény-szociális elemek Charles de Gaulle társadalmi víziójában

Keresztény-szociális elemek Charles de Gaulle társadalmi víziójában M. Szebeni Géza A történelem iránt érdeklődő, de talán a szélesebb közvélemény számára is Charles de Gaulle tábornok elsősorban a második világháborús hőst, az ellen­állást, a francia nagyhatalmi politika újrateremtőjét jelenti. Tevékenysége ennél azonban jóval több rétegű, s e rétegek közül is külön figyelmet érdemel az a makacs és évtizedeken átívelő, tettekben realizálódó érdeklődés, amivel a munka világa felé fordult1 - folytatását adva annak a korszakokon átívelő áramlatnak, amelyik a francia történelmi kereszténydemokrácia-keresztényszocializmus eminens műveiben és tette­iben öltött testet.2 Politikai pályafutásának és hosszú életének alkonyán a Tábornok az 1968. májusi „felfordulást" követően, egy televíziós interjúban újfent summázta társadalom- és gaz­daságpolitikai nézeteit. „A tulajdon, az irányítás, a vállalatok haszna a kapitalista rend­szerben csak a tőkéhez tartozik. így aztán a tőkével nem rendelkezők egyfajta elidege­nedés állapotában találják magukat. (...) Az ember szempontjából a kapitalizmus nem kínál kielégítő megoldást. De ott van egy harmadik út:3 a részvétel, amely megváltoz­tatja az ember helyét a modem társadalomban. (...) Ebben az irányban kell haladni"4 - szögezte le. Természetesen nem a piacgazdaságot, a magántulajdont kérdőjelezte meg - nem az első alkalommal hanem újólag hangot adott annak a meggyőződésnek, hogy az elszabadult (liberális) tőkét „fejlődésre és modernizálódásra" kell kényszeríteni, mégpedig úgy, hogy lemetszik róla „könyörtelen törvényeit". Ugyanakkor az is meg­győződése volt, hogy a tőke humanizálásával, a „munkásrészvétellel" a nemzeti egysé­get is erősíti - s ez utóbbi törekvése állt végül is egész politikájának a középpontjában. „Egész életemben Franciaország egy bizonyos ideájával éltem" - hangzik több kö­teten keresztül hömpölygő visszaemlékezéseinek nyitómondata, és ez a bizonyos idea nem volt más, mint a nemzet egysége és ezen keresztül a nemzet nagysága. Mély meg­győződése volt, hogy a nemzet egysége nem érhető el a szüntelen osztályharc, a tőke és a munka konfliktusai közepette, s e mélyen szántó ütközések megszüntetésére - a nemzet nagysága érdekében - megoldást kell találni. 76 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents