Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Kökény Andrea: Fiaskó: george Clinton Gardner levelezése az amerikai-mexikói határfelmérésről (1849-1854)
Könyvekről volt éppen feszültségek nélküli a viszony. A helyzetet pedig végképp kilátástalanná tették a washingtoni pártpolitikai csatározások. Ilyen körülmények között kapta meg asszisztensi kinevezését George Clinton Gardner. A kötet szerkesztői egy húszoldalas bevezető után kilenc fejezetre bontották az ifjú földmérő levelezését. Ezek többsége a dallasi Southern Methodist University DeGolyer könyvtárának kéziratos gyűjteményéből származik: száztizenhét olyan levél, amelyet családtagokhoz és barátokhoz írt és harmincegy olyan, amelyet tőlük kapott. További harminchét levél más gyűjteményekből került a kiadott források közé. Az egyes fejezetek kronológiai rendben követik végig az eseményeket a megbízólevél átvételétől a San Diegóba vezető úton át a határbizottság munkájának lezárultáig. Minden fejezet elején található egy bevezető, amely Gardner leveleit szélesebb összefüggésbe helyezve magyarázza. Az olvasót tovább segíti, hogy minden levelet részletes lábjegyzet-apparátus kísér. George Clinton Gardner igen jónevű családból származott, felmenői fontos szerepet játszottak az amerikai függetlenségi háborúban. Édesapja New Jersey területén született, majd családjával New Yorkba költözött, s a katonai pályát választotta. Részt vett az 1812-14-es angol-amerikai háborúban. Amikor leszerelt, két hadgyakorlattal és katonai szabályzattal foglalkozó könyvet is megjelentetett, s kipróbálta magát újságíróként is. Andrew Jackson elnök 1828-as győzelmét követően számos, a Demokrata Párthoz kötődő hivatalt kapott, melyek - a Whig-kormányzat alatti időszakokat kivéve - élete végéig tisztes megélhetést biztosítottak neki és családjának. Velük együtt azért is költözött Washington D.C.-be, hogy közelebb legyen a tűzhöz. A határbizottság megalakulása idején a főváros postamestere volt, s befolyása révén szerezte meg fiának a kinevezést. Az ifjú Gardner éppen matematikát, mechanikát és általános mérnöki ismereteket tanult a Columbia College másodéves hallgatójaként, amikor Emory őrnagytól megkapta megbízólevelét. Emory valószínűleg tisztában volt azzal, hogy nem csupán politikai szívességet tesz a családnak, hanem ő is nyer egy művelt és rátermett fiatalembert az expedíció számára. George Clinton Gardner levelei arról árulkodnak, hogy jóval nagyobb politikai tájékozottságról tett tanúbizonyságot, mint egy tizenhét évestől elvárható lett volna. Tisztában volt családja privilegizált társadalmi helyzetével, s mind viselkedésében, mind öltözködésében megpróbálta azt megőrizni a határvidék igen puritán viszonyai között is.6 A körülményekre ritkán panaszkodott, inkább igyekezett kalandként feltüntetni viszontagságait. Levelei sokat elárulnak értékrendjéről, amely természetesen tükrözte korának és azoknak a köröknek a felfogását is, amelyekben mozgott. Témájuk függött attól, hogy éppen melyik családtagnak címezte őket. Érthető módon édesapjával főleg a politikai és üzleti életről, anyagi kérdésekről cserélt véleményt, nagybátyjával a katonai pálya lehetőségeiről, míg húgával leginkább a társasági életről, vagy - a határvidéki körülmények között - éppen annak hiányáról, a közös barátokról és az otthon maradt ifjú hölgyekről. 204 Külügyi Szemle
