Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Kosárka József: Jerry Haar-John Price (szerk.): Tudja-e állni a versenyt Latin-Amerika? Szembenézés a globalizáció kihívásaival
Könyvekről Jerry Haar-John Price (szerk.): Tudja-e állni a versenyt Latin-Amerika? Szembenézés a globalizáció kihívásaival (Can Latin America Compete? Confronting the Challenges of Globalization. New York: Palgrave MacMillan, 2008. 309 o.) L atin-Amerika iránt hazánkban a térséggel hivatásszerűen foglalkozó szakembereken, esetleg üzletemberek vagy a művészetek kedvelőinek egy szűk körén kívül napjainkban tulajdonképpen nem tűi nagy az érdeklődés, a földrész helyzetének és sorsának alakulása lényegében még a szakmai sajtóban sem kelt számottevő visszhangot. Magyarország néhány évtizeddel korábbi viszonylagos latin-amerikai aktivitása mára jelentősen alábbhagyott. Hazánk és a térség országai között nincsenek jelentősebb gazdasági kapcsolatok, illetve elég alacsony a kereskedelmi forgalom, ami nem igazán szolgálja a kétoldalú együttműködés más területeken történő előmozdításának ügyét. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a kétoldalú kapcsolatok dinamikája meglehetősen alacsony, és csak azon országok jelentenek üde kivételt, amelyek esetében kölcsönösen működnek nagykövetségek egymás fővárosaiban. Az élénkebb figyelem és az együttműködési lehetőségek eredményes kiaknázásának hiányát, mint a kétoldalú viszonyok pillanatnyi fő jellemzőit, még arra való tekintettel is indokolt megállapítani, hogy esetenként sor kerül különböző olyan - a többi között diplomáciai, üzleti, kulturális - fejleményekre, amelyek továbblépést jelentenek, vagy annak esélyét erősítik. A kilátások latolgatásának ugyanakkor rendre visszatérő eleme, hogy a bejárandó út azért sem ígérkezhet könnyűnek, mert külkapcsolati stratégiájában egyik fél számára sem jelent prioritást a másik. Ezzel összefüggésben nem lehet oktalan annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy Magyarország tényleges súlyának megfelelően ítéli-e meg, illetve a világ nagy térségei sorában megfelelően pozicionálja-e Latin-Amerikát. Mert hová is kellene manapság helyezni ezt a minden tekintetben heterogén földrészt? Erre pár éve Az elveszett kontinens címmel írott cikkében próbált egyfajta kísérletet tenni a Foreign Policy főszerkesztője, akinek megállapítása szerint Latin-Amerika súlya évtizedek óta csökkenőben van, illetve a „világ színterén semmilyen tekintetben nem versenyképes, még fenyegető tényezőként sem". Az egy dolog, hogy a térség nem rendelkezik jelentős gazdasági húzóerővel, de nemzetközi biztonsági kockázatot sem jelent, valamint a demográfiai robbanás veszélyével sem tartja rettegésben a világot. Korábban legalább az Egyesült Államok odafigyelt rá, hiszen nem véletlenül tekintette a hátsó udvarának, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után azonban megváltoztak a prioritások, aminek következtében Latin-Amerika „egyik napról a másikra eltűnt a beruházók, a tábornokok, a diplomaták és az újságírók térképéről". Részben ennek is tulajdonítható, hogy több latin-amerikai országban teret nyert a populizmus, s ez egyes 196 Külügyi Szemle
