Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Péczeli Anna: Bob Woodward: Obama háborúi
Bob Woodward: Obama háborúi Mivel összefoglalóm során adós maradtam - a könyvben egyébként több helyen részletesen bemutatott - Pakisztán-szál ismertetésével, zárásul ezzel kapcsolatban emelnék még ki egy érdekes mozzanatot. Már a 2008. novemberi hírszerzési eligazításokon egyértelműen közölték az elnökkel, hogy az al-Káida rendkívül aktívan tevékenykedik Pakisztán határ menti törzsi területein rejtőzködve. Ennek köszönhetően pedig számolni kell egy olyan eshetőséggel, hogy egy esetleges Amerika ellen irányuló következő terrortámadás bázisa az egyébként szövetséges ország területére esne. Ebben az esetben ugyanakkor Amerikának gyors és erőteljes válaszlépéssel kellene reagálni. Éppen ezért elkészült egy olyan forgatókönyv, amely egy terrortámadás esetén Pakisztánt venné célkeresztbe, és függetlenül a lehetséges civil áldozatok számától, 150 terroristagyanús célpont ellen indítana azonnali támadást. Mindez egyrészt komoly figyelmeztetés Iszlámábád számára, másrészt azonban visszakanyarítja a történetet a könyv legnagyobb tanulságához, miszerint Amerika előirányozhat bármekkora csapatnöveléseket, és kidolgozhat bármilyen stratégiákat, de ha a korrupt afgán kormány és az instabil pakisztáni vezetés nem igazi partner erőfeszítéseiben, afganisztáni missziója kudarcra van ítélve. A könyv összességében tehát a szerzőtől megszokott módon olyan kulisszatitkokba vezeti be az olvasót, melyek még az amerikai belpolitikában jártas szakértőket is képesek zavarba ejteni. Személy szerint legnagyobb érdemének azt a hihetetlen meny- nyiségű, első kézből származó információanyagot tartom, amelyet maguk a könyv főszereplői bocsátottak a szerző rendelkezésére, és ezekből olyan apró részletek derülnek ki, amelyeket még a WikiLeaks-anyagok sem tartalmaznak. Éppen ezért a könyvet elsősorban azoknak ajánlom olvasásra, akiket érdekelnek az afganisztáni stratégiaváltás mögött meghúzódó amerikai érdekek és magyarázatok. Másrészt viszont szeretném azon olvasóknak is figyelmébe ajánlani az alkotást, akik elméleti síkon foglalkoznak az Egyesült Államok külpolitikai döntéshozatalának mechanizmusaival, hiszen ebben a műben egy gyakorlati példán keresztül páratlan betekintést nyerhetnek egy stratégia megszületésének folyamatába. Péczeli Anna 2011. tavasz 195
