Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Péczeli Anna: Bob Woodward: Obama háborúi
Könyvekről McChrystal-féle 40 ezres terv volt, amelyik a civil lakosság védelme szempontjából a legjobb megoldást kínálta. A harmadik lehetőség a Gates-féle hibrid terv volt, amely lényegében valamivel nagyobb időkeretek között megvalósította volna a második opciót. Végül a negyedik terv egy két dandárból álló, 20 ezer fős csapatnövelést javasolt, elsősorban egy terror elleni stratégiát megvalósítva. Ezt Biden kérésére dolgozta ki Cartwright - ezzel tulajdonképpen számszerűsítve a hozzájuk legközelebb álló elképzelést, és egy tényleges opciót adva az elnöknek a McChrystal-jelentéssel szemben. A katonai vezetők azonban egyöntetűen elvetették ezt a lehetőséget, ezzel megint sarokba szorítva Obamát. Az elnök ugyanis három valós opciót kért, ennek ellenére megkapott két olyan lehetőséget, amelyet a többség megvalósíthatatlannak tartott, és két másikat, amelyek lényegében ugyanahhoz a végeredményhez vezetnek. Az elnök frusztráltságát csak tovább növelte, hogy Mullen és a Pentagon együttműködésében elkészült egy diagram, amely a csapatlétszámok változását mutatta, egy több mint tízéves kivonulási tervet prognosztizálva. Ráadásul Peter Ország költségvetési szakértő szerint mindez egybillió dollárjába kerülne Amerikának. Obama ezt teljesen elfogadhatatlannak ítélte, és ázsiai körútja végére előrelépést követelt az ügyben. Hazatérve a kőrútról, az elnök november 23-ra összehívott egy rendkívüli ülést, amelyen minden érintett egyesével elmondhatta személyes véleményét. Az alelnök továbbra is szkeptikus volt a 40 ezres növelés szükségességét illetően, míg Clinton, Petraeus és Mullen továbbra is kiállt mellette. Az igazi meglepetést végül Cartwright okozta, aki előhozakodott a már régóta várt új ötlettel. Számokat nem említett ugyan, de egy azonnali drasztikus létszámemelés mellett tette le voksát, azzal az érveléssel, hogy egy hirtelen nagy növelés komoly előrelépést jelenthet a biztonsági helyzet javításában, ami ráadásul elősegítené a csapatkivonások mihamarabbi megkezdését is. Véleménye szerint nem az elnök dolga, hogy megszabja a harcoló alakulatok és a kiképzők megfelelő számát, neki mindössze egy abszolút plafont kell megállapítania, amelyen belül McChrystal majd gondoskodik az alakulatok összetételéről. Ezen a vonalon haladva végül mindössze pár nap alatt eljutottak oda, hogy az elnök jóváhagyjon egy 30 ezer fős újabb csapatnövelést, azzal a kitétellel, hogy 2011 júliusában meg kell kezdeni a fokozatos csapatkivonásokat. A West Point Katonai Akadémián decemberben elmondott elnöki beszéd lényegében a nyáron elkészült McChrystal-jelentés tanulságait és az újabb 30 ezer fős csapatnövelésről szóló döntést tárta a nyilvánosság elé. A West Point-i beszédet követően azonban határozottan nagyobb tempóra kapcsol a szerző, és mindössze pár fejezet alatt eljut 2010 nyaráig, amikor is egy rövid kitérő erejéig beszámol McChrystal Rolling Stone magazinnak tett interjújáról, amelynek következtében leváltották a tábornokot, és David Petraeus vette át az afganisztáni erők vezetését. A záró fejezetben Woodward a 2010 júliusában készült személyes Obama-interjúját ismerteti, egy egészen megdöbbentő részlettel rábírva az olvasót, hogy kicsit továbbgondolja a történetet. 194 Külügyi Szemle
