Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Péczeli Anna: Bob Woodward: Obama háborúi

Könyvekről McChrystal-féle 40 ezres terv volt, amelyik a civil lakosság védelme szempontjából a legjobb megoldást kínálta. A harmadik lehetőség a Gates-féle hibrid terv volt, amely lényegében valamivel nagyobb időkeretek között megvalósította volna a második op­ciót. Végül a negyedik terv egy két dandárból álló, 20 ezer fős csapatnövelést java­solt, elsősorban egy terror elleni stratégiát megvalósítva. Ezt Biden kérésére dolgozta ki Cartwright - ezzel tulajdonképpen számszerűsítve a hozzájuk legközelebb álló el­képzelést, és egy tényleges opciót adva az elnöknek a McChrystal-jelentéssel szemben. A katonai vezetők azonban egyöntetűen elvetették ezt a lehetőséget, ezzel megint sa­rokba szorítva Obamát. Az elnök ugyanis három valós opciót kért, ennek ellenére meg­kapott két olyan lehetőséget, amelyet a többség megvalósíthatatlannak tartott, és két másikat, amelyek lényegében ugyanahhoz a végeredményhez vezetnek. Az elnök frusztráltságát csak tovább növelte, hogy Mullen és a Pentagon együttmű­ködésében elkészült egy diagram, amely a csapatlétszámok változását mutatta, egy több mint tízéves kivonulási tervet prognosztizálva. Ráadásul Peter Ország költségve­tési szakértő szerint mindez egybillió dollárjába kerülne Amerikának. Obama ezt tel­jesen elfogadhatatlannak ítélte, és ázsiai körútja végére előrelépést követelt az ügyben. Hazatérve a kőrútról, az elnök november 23-ra összehívott egy rendkívüli ülést, amelyen minden érintett egyesével elmondhatta személyes véleményét. Az alelnök továbbra is szkeptikus volt a 40 ezres növelés szükségességét illetően, míg Clinton, Petraeus és Mullen továbbra is kiállt mellette. Az igazi meglepetést végül Cartwright okozta, aki előhozakodott a már régóta várt új ötlettel. Számokat nem említett ugyan, de egy azonnali drasztikus létszámemelés mellett tette le voksát, azzal az érveléssel, hogy egy hirtelen nagy növelés komoly előrelépést jelenthet a biztonsági helyzet javítá­sában, ami ráadásul elősegítené a csapatkivonások mihamarabbi megkezdését is. Véle­ménye szerint nem az elnök dolga, hogy megszabja a harcoló alakulatok és a kiképzők megfelelő számát, neki mindössze egy abszolút plafont kell megállapítania, amelyen belül McChrystal majd gondoskodik az alakulatok összetételéről. Ezen a vonalon ha­ladva végül mindössze pár nap alatt eljutottak oda, hogy az elnök jóváhagyjon egy 30 ezer fős újabb csapatnövelést, azzal a kitétellel, hogy 2011 júliusában meg kell kez­deni a fokozatos csapatkivonásokat. A West Point Katonai Akadémián decemberben elmondott elnöki beszéd lényegé­ben a nyáron elkészült McChrystal-jelentés tanulságait és az újabb 30 ezer fős csapat­növelésről szóló döntést tárta a nyilvánosság elé. A West Point-i beszédet követően azonban határozottan nagyobb tempóra kapcsol a szerző, és mindössze pár fejezet alatt eljut 2010 nyaráig, amikor is egy rövid kitérő erejéig beszámol McChrystal Rolling Stone magazinnak tett interjújáról, amelynek következtében leváltották a tábornokot, és David Petraeus vette át az afganisztáni erők vezetését. A záró fejezetben Woodward a 2010 júliusában készült személyes Obama-interjúját ismerteti, egy egészen megdöb­bentő részlettel rábírva az olvasót, hogy kicsit továbbgondolja a történetet. 194 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents