Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei és Monetáris Unió gazdasági unió pillérének újragondolására, illetve egy ideiglenes, korábban elképzelhetetlen válságkezelési mechanizmus (Európai pénzügyi stabilitási eszköz/European Financial Stability Facility (EFSF) névvel) kidolgozására ösztönözte az Európai Unió döntéshozóit. A következőkben nem célunk, hogy a gazdasági racionalitás szempontjából értékeljük a 2010-ben kialakult gazdasági válsághelyzetet és az arra adott európai válaszlépéseket. Ehelyett inkább arra a kérdésre keressük a választ - maradva tanulmányunk eddigi fókuszánál -, hogy a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság, illetve a 2010-es európai államadósság-válság vajon hogyan hatott, milyen irányú módosításokat eredményezett eddig (2011 márciusának végéig)26 az Európai Unió előző fejezetekben bemutatott gazdasági kormányzatában. Vagyis részben az Európa 2020 stratégia, részben pedig a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági unió pillérének kormányzati rendszerében. Mielőtt azonban erre a kérdésre részleteiben is rátérnénk, röviden összefoglaljuk azokat a lépéseket, amelyek 2011 márciusára elvezettek odáig, hogy az ez évi márciusi Európai Tanács-csúcsértekezlet után mind Flerman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke, mind Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke abban a szellemben nyilatkozott, hogy ezen lépések következtében lényegesen megváltozott, megjavult a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági kormányzati rendszere, és végeredményként a monetáris unió egy valódi gazdasági unióval is kiegészült. A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság következményeivel kapcsolatosan azt lehet mondani, hogy ezek már tulajdonképpen eleve beépültek azokba a javaslatokba, amelyeket az Európai Bizottság mutatott be 2010 márciusában az Európa 2020 stratégia megújított kormányzati rendszerével kapcsolatosan.27 Az Európai Bizottság javaslatait a 2010 márciusában megtartott Európai Tanács-csúcsértekezleten az Európai Unió államelnökei és kormányfői el is fogadták.28 Viszont ez a csúcsértekezlet egyben kezdőpontja is volt annak a többrétű, komplex folyamatnak, amelyben az európai döntéshozók - már alapvetően a 2010-es, éppen kialakulófélben lévő európai államadósság válság következményeire reagálva - jelentős változtatásokat kezdeményeztek az Európai Unió gazdasági kormányzati rendszerével kapcsolatosan. A 2010-es európai államadósság-válság következményire az európai döntéshozók két szakaszban reagáltak. Egyrészt még 2010 márciusát, másrészt 2011 februárját követően. Ami a 2010 márciusát követő eseményeket illeti, első lépésként ki kell emelni a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke vezetésével működő munkacsoport létrehozását (Task Force on Economic Governance). A Van Rompuy-munkacsoport felállítását a tagállamok a 2010-es márciusi európai tanácsi csúcson kezdeményezték, amely munkacsoport a 2010 októberi európai tanácsi csúcsértekezletre készítette el végleges javaslatait az Európai Unió gazdasági kormányzatával kapcsolatosan.29 A Van Rompuy-munkacsoport munkájával párhuzamosan, a munkacsoport javaslataira már menet közben is reagálva, az Európai Bizottság is bemutatta - két lépésben, májusban30 és júniusban31 - az Európai Unió gazdasági kormányzatával kapcsolatos 2011. tavasz 173
