Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Csehó Julianna további javaslatait. 2010 során az Európai Tanács több csúcsértekezletén is foglalkozott mind a Van Rompuy-munkacsoport, mind az Európai Bizottság javaslataival. Ezen reformjavaslatok többségét, stratégiai szinten, az Európai Tanács már 2010 során elfogadta. A reformjavaslatok egyik része az Európa 2020 stratégia kormányzati rendszerében történő változtatásokat tartalmazta, leglényegesebb fejlemény az úgynevezett Európai szemeszter kialakítása volt, míg a reformjavaslatok másik része a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági unió pillérének megerősítésére szolgált. Ezen reformjavaslatok alapvetően a Van Rompuy-munkacsoport javaslatain alapultak, konkrét jogalkotási szinten pedig abban a hat jogszabálytervezetben öltöttek testet, amelyet az Európai Bizottság 2010 októberében hozott nyilvánosságra. Ez a hat jogszabálytervezet a költségvetési politikák vonatkozásában olyan kérdéseket érintett, mint egyrészt a Stabilitási és növekedési paktum megerősítése (mind a preventív ágon,32 mind a korrekciós ágon,33 mind a szankciók tekintetében34). Másrészt tartalmazott egy új irányelvjavaslatot a tagállamok költségvetési keretének kialakításával kapcsolatosan (például a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos statisztikák, az elszámolási módok és az előrejelzések készítésének minimális szabályai).35 Ezen kívül - az EU gazdasági kormányzati rendszerében új elemként - a hat jogszabálytervezetből kettő a makrogazdasági egyensúlytalanságok megállapításának és kezelésének kérdésével is foglalkozott.36 (Ezeket a jogszabályjavaslatokat a tanulmány elkészítésének időpontjában tanácsi szinten már elfogadták, de az Európai Parlamenttel történő egyeztetés még hátravan. A hatos jogszabálycsomag végleges elfogadása 2011 júniusában várható.) Ami pedig a 2011-es eseményeket illeti, azok leglényegesebb lépését a 2011. márciusi európai tanácsi csúcson elfogadott37 „Euró Plusz paktum" (Euro Plus Pact) elfogadása jelentette. Maga az Euró Plusz paktum tartalmilag megegyezik az úgynevezett Euró paktummal (Pact for the Euro), amelyet két héttel korábban, 2011. március 11-én, az euróövezet államelnökei és kormányfői már előzetesen jóváhagytak. Az Euró Plusz paktum viszont lényegesen megváltozott az úgynevezett Versenyképességi paktumhoz (Pact for Competitiveness) képest. A Versenyképességi paktumot 2011. február 3-án (a következő napon kezdődő európai tanácsi csúcs előestéjén) Angela Merkel és Nicolas Sarkozy egy „non-paper" formájában hozta nyilvánosságra. Ez az az esemény, amely az Euró Plusz paktum elfogadásához vezető folyamat kiindulópontjának tekintendő. A következőkben tehát azt nézzük meg, hogy ezen lépések és kezdeményezések miként hatottak ténylegesen az Európai Unió gazdasági kormányzati rendszerére, azaz az Európa 2020 stratégia és a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérére. Az Európa 2020 stratégia és az Európai szemeszter Az Európa 2020 stratégia, a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság következményeként már eleve tartalmazott olyan elemeket, amelyek a válságból való kilábalással (exit strategy) voltak kapcsolatosak. Ilyen volt például, hogy makroökonómiai kérdéseket is beemeltek 174 Külügyi Szemle
