Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - KELETI PARTNERSÉG - Romsics Gergely - Végh Zsuzsanna: Támogatókkal, koalíció nélkül? A keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője

Támogatókkal, koalíció nélkül? A Keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője számára, ám ennél többre részben éppen a moszkvai - nem mindig hangoztatott, ám közismert - fenntartások miatt sem lehet számítani. Mint látható, egyes nyilatkozatok dacára nincsen arról szó, hogy Párizs valóban tá­mogatná a Keleti Partnerséget. Pusztán az mondható el, hogy a programmal a francia vezetésnek mindaddig nem érdeke szembefordulni (és vállalni az ezzel járó normatív kritikát a „francia egoizmusért"), amíg konkrét érdekeit (déli dimenzió, francia-orosz viszony) nem sérti a kezdeményezés. Párizs teljesen természetes módon nem lesz tagja a Keleti Partnerséget támogató reménybeli koalíciónak, ám ügyelnie kell arra, hogy a két szomszédságpolitikai dimenzió közötti status quo egyszerre tűnjön reális és már- már kívánatos állapotnak. Ha sikerül a februárihoz hasonló francia próbálkozásokat határozottan korlátok közé szorítani, egyben a déli dimenzió érdekeit nem sértő prog­ramot összeállítani a keleti partnerekkel való együttműködésről, a francia kormányzat­tól nem várható határozott ellenző fellépés sem. Franciaország esetében tehát Párizs semlegessége lehet és kell, hogy cél legyen. Lengyelország Az Európai Unió kelet-európai szerepvállalásának legjelentősebb támogatója a kilenc­venes évek óta Lengyelország. Varsó már a saját EU-csatlakozása előtt is hangsúlyozta a Kelet-Európa államaival való kapcsolatok kiépítésének és elmélyítésének fontossá­gát. Míg a 2003-2004-ben kidolgozott európai szomszédságpolitikát tagjelöltként csak támogatni tudta, és meglehetősen korlátozott beleszólása volt a keretek kidolgozásába, addig a 2009 májusában elindított Keleti Partnerségnek már kezdeményezője és alakí­tója is. A hagyományosan bővítéspárti Lengyelország 2011-es EU-elnöksége jelentős esély, hogy további lendületet kapjon az unió keleti szomszédsági kezdeményezése. A lengyel külpolitikában már a rendszerváltást követő évektől kezdve különö­sen fontos szerepet foglaltak el a keleti kapcsolatok. Noha az ország egyértelműen az euroatlanti integrációhoz való csatlakozást tűzte ki céljául, a keleti szomszédokkal való kapcsolatok rendezése, Ukrajna és Fehéroroszország esetében az alapszerződések aláírása a lengyel diplomácia egyik első feladata volt. A keleti kapcsolatokat a földrajzi szomszédság mellett a közös történelmi múlt is jelentősen befolyásolja, értve ez alatt mind a lengyel határok rendszeres áthelyezése miatt mára a határon túlra került lengyel kisebbséget, mind az orosz-szovjet megszállás által okozott traumát, ami miatt a mai napig fel-felbukkan a gyanakvás Oroszországgal szemben. Részben utóbbinak tulajdo­nítható, hogy Lengyelország elkötelezetten támogatja keleti szomszédai európai aspi­rációit: törekvésüket, hogy elmélyítsék kapcsolataikat az Európai Unióval és céljukat, hogy idővel az EU tagjává váljanak. Varsó álláspontja szerint az európai értékek és nor­mák (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok stb.) melletti elköteleződés hozzájárul 2011. tavasz 119

Next

/
Thumbnails
Contents