Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon töltötte el a City fontos szereplőjét, nevezetesen a londoni fémtőzsdét.36 A vezérigazgatóvá kinevezendő Verena Ross (aki korábban is a brit pénzügyi piacok ellenőrzésével foglalkozott) személye viszont elégedettséggel töltötte el a londoni pénzügyi piacokat. Az általános aggodalom jogos, hiszen a tervek szerint az új ellenőrzési rendszer nagyobb átláthatóságot teremtene a speciális fedezeti alapok (hedge funds) területén. A londoni Cityt ez a lépés meglehetősen érzékenyen érintené, hiszen a világra vetítve a tranzakciók 80 százaléka itt zajlik. Ezenkívül az Egyesült Királyság több tagállammal együtt nem támogatja az ún. „fedezetlen rövidre eladás" (uncovered short selling) területén a szigorúbb európai szabályozás bevezetését. Az Európai Bizottság által 2011 tavaszán kezdeményezett közös konszolidált társasági adóalap (Common Consolidated Corporate Tax Base, CCCTB) terve várhatóan a brit politikai élet vitáinak kereszttüzébe kerül, annak ellenére, hogy a kormány többször is nyomatékosította, nem kíván részese lenni semmiféle európai adóharmonizációs törekvésnek. A rendszer nem közös adókulcs bevezetését jelentené, hanem a közös adóalap megállapításával elsősorban a multinacionális vállalatok Európán belüli pénzügyi transzferekkel lebonyolított adóelkerülését akadályozná meg, amelyből az Egyesült Királyság sokat nyerhetne.37 A kétségtelen előnyök mellett tény, hogy a közös adóalap számítása a gazdasági szuverenitást korlátozását jelenti. Félő, hogy a brit euroszkeptikusok elsősorban ezzel fognak érvelni az elutasítás mellett. Az elsősorban Németország és Franciaország elképzeléseit tartalmazó versenyképességi paktum, amely végül az „Euró Plusz paktum" elnevezést kapta, az eurózóna tagállamai számára alakít ki szigorú mechanizmusokat a nemzetállami költségvetési politikákra vonatkozóan. A tagállami költségvetési terveket minden évben uniós szintű ellenőrzési folyamatnak kell alávetni, a költségvetések betartásával pedig szintén el kell számolniuk a tagállamoknak az unió felé. A paktum foglalkoztatáspolitikai, nyugdíjharmonizációs és bizonyos adóharmonizációs terveket is tartalmaz. Az előírások megszegőinek jelentős pénzbírságot kellene fizetniük. Az Európai Tanács 2011. március 24-25-én lezajlott ülésén az Egyesült Királyság hivatalosan is bejelentette távol maradását a paktumtól. A költség- vetési ellenőrzési mechanizmusban azonban ennek ellenére valószínűleg részt vesz, hiszen a létrehozandó európai rendszerhez hasonló feladatokat ellátó brit intézmény már létezik az országban (Office of Budget Responsabilty), így az európai intézmény sem jelentene sok újdonságot a folyamatban. Az unió szerződése szerint a tagállamoknak el kell kerülniük a jelentős költségvetési hiányok kialakulását. Az Egyesült Királyság által kialkudott jegyzőkönyv szerint neki „törekednie kell" a jelentős költségvetési hiány elkerülésére. A brit kormány számára fontos szimbolikus jelentősége lenne, hogy az éves költségvetés tervezetét - ellentétben a többi tagállammal - először mindenképpen a brit parlamentnek mutatnák be, s csak ezután kerülne az európai ellenőrzési szintre. A gazdasági kormányzásról kötendő megállapodás miatt szükség lesz az Európai Unió szerződésének módosítására, és a brit parlamentnek - függetlenül attól, hogy 2011. tavasz 101
