Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon

Gálik Zoltán a nemzetközi hitelminősítők a lehető legjobb, AAA kategóriába sorolják, így a bajba jutott tagállam sokkal kedvezőbb feltételekkel juthat forráshoz.34 A kötvények vásár­lói között az Egyesült Királyság pénzügyi befektetői is megjelennek. Az Európai Köz­ponti Bank által kibocsátandó közös eurókötvények ötlete elsősorban Németország és Franciaország ellenállása miatt jelenleg nincs napirenden, az Egyesült Királyság parlamentje figyelemmel kíséri a jelenleg zajló vitákat. A közös eurókötvény kibocsátá­sához valószínűleg módosítani kellene az Európai Unió működéséről szóló szerződést, hiszen a 125. cikke kimondja, hogy „a tagállamok nem felelnek egy másik tagállam központi kormányzatának (...) kötelezettségeiért, és nem vállalják át azokat". A közös eurókötvény kibocsátását a német és francia állásponttal megegyező okok miatt nem támogatja az Egyesült Királyság: a fiskális lazaságot felmutató ország jelenleg a köt­vényeire vállalt magas kamattal fizet meg tetteiért, míg a közös eurókötvény alacsony kamatszinttel bátorítaná a felelőtlen magatartás folytatását, ami a pénzügyi rendszer instabilitásához vezetne, ez pedig alapvetően szemben áll az Egyesült Királyság ér­dekeivel. Az Egyesült Királyság elutasítja a költségvetési gondokkal és hitelfelvételi problé­mákkal küszködő eurózóna-tagállamok pénzügyi kisegítését (bail-out), hiszen egy­részt az ország nem része a monetáris integrációnak, másrészt álláspontja szerint a segítséget a közösség szerződésének megsértésével lehet csak megtenni. így a Gö­rögországnak juttatott kisegítőcsomag több brit politikus szerint is jogilag erősen meg­kérdőjelezhető, hiszen az az unió 122. cikk 2. bekezdésére hivatkozva történt, pedig sem természeti katasztrófa nem történt, sem olyan helyzet nem állt fenn, amelyeket ne tudott volna Görögország befolyásolni. Az ideiglenes mechanizmust 2014-ben felvál­tó állandó rendszerben az Egyesült Királyság nem vesz részt. Aggodalommal tölti el az Egyesült Királyságot, hogy az új rendszer életbe lépéséig az európai pénzügyi stabi­litási mechanizmuson (European Financial Stabilisation Mechanism) keresztül a kise­gítés kötelezettsége rá is hárulna, hiszen 2010-ben Alistair Darling, a Brown-kormány pénzügyminisztere 13,6 százalék erejéig vállalta a költségeket. A gazdasági kormányzásról szóló előterjesztések között szereplő pénzügyi fel­ügyeleti tervekkel az Egyesült Királyság alapvetően egyetért, de nem minden felállí­tott intézményben vesz részt. A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (Europe­an System of Financial Supervision) részeként létrehozandó Európai Bank Hatóság35 (European Banking Authority) Londonban alakult meg 2011 januárjában, párhuzamo­san az Európai Biztosítási Hatósággal (European Insurance and Occupational Pensions Authority), valamint az Európai Tőkepiaci Hatósággal (European Securities and Markets Authority). A létrehozott új intézmények az európai pénzügyi rendszer haté­kony működését segítik elő, így könnyebbé válik az információcsere, a kockázatelem­zés, és a határokon átnyúló pénzügyi tevékenységek ellenőrzése. Az Európai Tőkepiaci Hatóságban az Egyesült Királyság nem képviselteti magát, s ez rögtön aggodalommal 100 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents