Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Arday Júlia: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe
Könyvekről Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe B evezetésként szeretném röviden összefoglalni, ami miatt vállaltam a könyv bemutatását. A szakon az elsők között volt ez az anyag, amivel megismerkedtünk, és azóta sem találkozunk könnyebben értelmezhető és megtanulható szöveggel. Azóta részletesebben foglalkoztunk egy-egy témával, de legtöbbször ehhez a könyvhöz tértünk vissza, ha nem értettünk valamit. Tehát egy olyan anyaggal találkozunk itt, amihez nyugodtan vissza lehet térni, újra lehet tanulmányozni, ha hiányosnak érezzük a tudásunkat, vagy valami nem teljesen érthető a későbbi tanulmányok során is. A könyv bemutatását a legcélszerűbb fejezetről fejezetre elvégezni. A nemzetközi kapcsolatok történetét összefoglaló első fejezet rövid, korszakokra bontott áttekintést ad. Fontos legalább röviden áttekinteni a történelem eseményeit, hiszen hatásuk volt a később kidolgozott és összefoglalt elméletek létrejöttében. A színes térképekkel illusztrált szakasz a nemzetközi viszonyok lényeges pillanatának tekintett, 1648-as vesztfáliai békétől kezdve a hidegháborús helyzet végéig foglalja össze az eseményeket. Más területeken és órákon használatos fogalmakat és fejlődési pontokat is taglal A nemzetközi kapcsolatok elméletének történeti bemutatása a következő részben már összetettebb feladat. Egymást követő, többször egymásra reagáló korszakokat hasonlít össze. A liberalista-idealista, realista, a módszertani-behaviorista és a később jelentkező pluralista, strukturalista, neo és egyedi, egy-egy szerző által kifejtett irányzatok ismertetésére csak egy-két bekezdést szánhat a szerző, de ez bőségesen elégnek bizonyul ahhoz, hogy a témát - noha épp csak érintőlegesen - bemutassa az olvasónak. Ezzel további ismeretgyűjtésre ösztönözi, egyben megfelelő alapot nyújt a későbbi tanulmányokhoz. Ezzel teljesíti célját a szerző, hiszen, ahogy a könyv címében is megjelenik, bevezetésről van szó. A téma fogalmaira koncentráló fejezet volt a legelső, amivel megismerkedtem, így a könyv talán egyik legkomplexebb anyagrészével kezdtem a mű feldolgozását. Itt a fogalom szó alatt nem egy néhány mondatban összefoglalt magyarázatot, leírást kell érteni. Több szerző, elmélet és korszak teljességgel különböző meghatározást adhat. A könyv több tudós eltérő gondolatait, illetve a nemzetközi rendszer általuk összefoglalt csoportosítását mutatja be, szemléletes felsorolásokkal és ábrákkal. A nemzetközi kapcsolatok és ezen belül az elméletek fő elemzési tárgya, valamint a nemzetközi jog legfőbb alanya, az állam. Az állam fogalmának meghatározása után a hozzá fűződő egyik legfontosabb kifejezés taglalása következik, a szuverenitás jelentése. Itt fontos kitérni a nemzetállam, a nemzet és ennek megfelelően a nacionalizmus és a nemzeti érdek fogalmára is, amit szerző meg is tesz. A következő elemzésre kerülő terület egyértelműen következik az előzőből. Kiszélesítve látókörünket az állam vizsgálata után a köztük lévő kapcsolatok, illetve az állam 184 Külügyi Szemle
