Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Arday Júlia: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe külpolitikája mögött húzódó elméletek és elgondolások vizsgálata, tehát az orientációk, a szerepek és a célok következnek. Ezek után a hatalom fogalma kerül terítékre. A döntéshozatal esszenciális része a témának, s itt a racionális és nem racionális tényezőinek leírására is sor kerül. Ahogy a bevezető szöveg is összefoglalja, a diplomácia az egyik legrégebbi és legfontosabb intézménye a nemzetközi kapcsolatoknak. Itt megint egy olyan témát mutat be, amit csak érintőlegesen kezelhet a szerző, hiszen a téma bővebb kifejtést igényel, illetve egy külön tanulmány tárgya lehet. A szerző az ismertetésre kerülő anyagot ismét könnyen áttekinthető ábrákkal, táblázatokkal és felsorolásokkal teszi érthetőbbé. Több, a mindennapokban is használt fogalom tényleges magyarázatát és definícióját kapjuk meg. A békésebb témák után térünk át a háború boncolására, mely csak végső esetekben használatos kapcsolatforma az államok között, ennek okait, típusait és modern kori jelenségeit tekinthetjük át, köztük a háború sokszor emlegetett clausewitz-i fogalmát és annak újkori visszatérését. Vitát lehetne nyitni azon, hogy a következő téma pontosan milyen összeköttetésben is áll az előző fejezetben kifejtettekkel, tehát milyen párhuzam húzható a háború és a terrorizmus közé. A terrorcselekmény az intervenció egyik fajtája. Az erőszakos fellépési formák után ismét a konfliktusok megoldáskezelésének békés fajtái kerülnek előtérbe a nemzetközi kapcsolatok elméletének bevezetése folyamán. Itt szintén leírható a már többször megfogalmazott gondolat, tehát az, hogy ez csak egy áttekintést ad a téma egészéről, bevezetést, ami esetenként kiegészítendő tudást nyújt. Ilyen téma többek közt a nemzetközi jog - ezen belül az etika és az emberi jogok. A nemzetközi jog három legfontosabb elemére tér ki a szerző. A jog ezen típusa létezésének lehetőségeire, a forrásainak meghatározására és a kikényszerítésének, illetve érvényesítésének kérdéseire. A már említett emberi jogok témakör úgy tűnhet, hogy nem áll szervesen kapcsolatban az államok viszonyának szabályzásával, a könyv ezen témával foglalkozó fejezete azonban erre is rácáfol. A nemzetközi szervezetekkel foglalkozó fejezet közvetlenül az előtte tárgyalt témából következik. Típusainak meghatározására kerül először sor, amit példák segítségével sikerül könnyebben megértenünk. A továbbiakban az elkülönített típusok közül a két legjelentősebb kerül bemutatásra: az államközi szervezetek (IGO) és a nem kormányközi szervezetek (NGO) leírása, majd visszatérünk egy részben már korábban boncolt témához, a nem legális nemzetközi szereplők bemutatásához. Még nem esett szó róla, de köztudott, hogy a gazdaságnak is jelentős szerepe van a nemzetközi események alakulásában. A különféle szakaszokat bemutató, részletes történeti áttekintés után a kereskedelem és a pénzügyi szektor globalizációjára tér ki a szerző. A multinacionális vállalatok ma már kihagyhatatlanok bármiféle gazdasági elemzésből, ami itt is megtörténik, típusok elkülönítésével és példák bemutatásával. A speciális területek elemzése után általánosabb témákra tér át a szerző. Az egyik ilyen az Észak-Dél szakadék tárgyalása. Itt szintén egy közismert probléma szakmai elemzésére kerül sor. A történeti áttekintés egyértelműen szükséges a téma 2010. tél 185
