Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Eurázsia expanziója, avagy Oroszország európai ambíciói - Janusz Bugajski Vlagyimir Putyin "fagyos pragmatizmusáról"
Könyvekről Kérdés, hogy miért nem írja ugyanezt a Rómával folytatott orosz politikáról? 2008-ban Vlagyimir Putyin személyesen kereste fel ugyanis Berlusconit, hogy gratulálhasson neki újraválasztása alkalmából, majd ugyanekkor, vagyis még áprilisban megpróbálta Romano Prodit megnyerni a Déli Áramlat gázprojekt elnökének.21 A Jelcin-korszakénál lényegesen aktívabb orosz külpolitika alapja az orosz szénhidrogénkincs világpiaci árának Oroszország számára kedvező alakulása volt. Ez a növekedés Moszkva Európa feletti puha hatalmának új forrása. Bugajski kifejezésével élve: a Kreml nemcsak a kitermelés, hanem a szállítás eszközeinek a felvásárlására törekszik. És nemcsak odahaza, hanem Oroszország határain túl is.22 A földgázkitermelésre szakosodott orosz iparvállalat, a Gazprom az orosz gáztermelés 93 százalékát tartja a kezében és ma a világ gáztartalékainak több mint 19 százaléka van az ellenőrzése alatt.23 Nem számít újdonságnak, amikor Bugajski arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő két évtizedben a világ energiaigénye jelentősen nő. Ugyanezt tette munkatársa és kollégája, Zbigniew Brzezinski, Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki több mint tíz éve Magyarországon is megjelent könyvében hívta fel a figyelmet arra, hogy a világ földgázkincsének akkora készletei találhatók az úgynevezett eur- ázsiai Balkánon, vagyis Közép-Ázsiában, „amelyek mellett eltörpül Kuvait, a Mexikói-öböl és az Északi-tenger tartaléka." 24 Viszont a közép-ázsiai földgázmezők - Oroszországgal ellentétben - több ország területén találhatók. Ma ebből a térségből főként orosz vezetékeken tud a nyersanyag könnyen és gyorsan eljutni a világpiacra, és Bugajski se tagadja, hogy - egyelőre még mindig - az európai a legjobb piac.25 Mind a Gazprom, mind pedig a többi orosz energetikai vállalat külföldön is vásárol részvényeket, például beruháznak a folyékonygáz-üzletágba, illetve atomerőmű-részvények vásárlásától sem zárkóznak el.26 Az Északi és Déli Áramlathoz hasonló drága vezetékek megépítésével Putyinék növelni tudják befolyásukat olyan államok felett, amelyek jelentősége - addigi fő tranzit- útvonalként - ennek következtében csökkenni fog.27 Nem véletlen, hogy az idei ukrajnai elnökválasztások győztesének, Viktor Janukovicsnak egyik első javaslata az volt, hogy a Déli Áramlat megépítése helyett az oroszok az Ukrajna területén átvezető gázvezetékek korszerűsítésére és kapacitásának növelésére költsenek, ami egyébként valóban lényegesen kevesebb pénzbe kerülne, mint egy új, a Fekete-tenger mélyén húzódó gázvezeték megépítése. A szevasztopoli flottabázis bérletének meghosszabbítása mellett az Ukrajnának kiharcolt - a világpiacinál harminc százalékkal - alacsonyabb gázár egy konfliktusgócot 2010-ben ki is iktatott az ukrán-orosz államközi kapcsolatból.28 Már 2007-ben megindult a vita a Kelet-Közép-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs kialakításával kapcsolatban. 2008 júliusában Prága aláírta,29 majd ugyanígy tett egy hónappal később Varsó is. A rakétavédelmi megállapodás következtében 178 Külügyi Szemle
