Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Eurázsia expanziója, avagy Oroszország európai ambíciói - Janusz Bugajski Vlagyimir Putyin "fagyos pragmatizmusáról"
Eurázsia expanziója, avagy Oroszország európai ambíciói kialakult orosz-amerikai, majd orosz-lengyel feszültségnek a közben novemberben megválasztott és 2009 januárjában hivatalba lépő új amerikai elnök, Barack Obama vetett véget azzal, hogy a rakétavédelmi pajzsot lényegében visszavonta.30 Azt, hogy hogyan lehet gazdasági eszközökkel hatni egy-egy ország belpolitikájára, jól szemlélteti Fehéroroszország példája, amely a legkedvezőbb áron kapja az energiahordozókat Oroszországtól. Moldova helyzete hasonló. Amikor Kisinyovnak a NATO-hoz való csatlakozás eszébe jutott, 2006 júniusában Moszkvának „sikerült lebeszélnie" róla.31 Ma Oroszország ellenőrzi a Kaszpi-medencéből elvezető exportútvonalak többségét.32 „Irán részvétele erősen hozzájárulna az alternatív Nabucco-gázellátás előmozdításához" - írja Bugajski.33 Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az utóbbi évtized szárnyaló energiaárai miatt Oroszország napjainkra a harmadik legnagyobb külföldi pénzügyi tartalékokat birtokló állammá vált.34 Az energiaágazatba, a bányászatba, a bankszektorba, a telekommunikációba, a gépgyártásba, a fegyver- és repülőgépgyártásba Putyinék nem engednek be külföldi tőkét. Bugajski szerint mindezeket az ágazatokat a Kreml ellenőrzi, hogy blokkolja a nyugati gazdasági behatolást, amely állítólag képes aláaknázni az államérdeket. Ugyanakkor Oroszország fektet be külföldön, ennek az összege 2005-ig százmilliárd dollár volt.35 Bugajski szerint az oroszok NATO-fóbiája szinte semmit sem változott. Az észak-atlanti szövetség számukra továbbra is a főgonoszok egyike. Moszkvában úgy látják, hogy a NATO-tagság nem a biztonságot, hanem a bizonytalanságot növeli, mintegy kiélezi Oroszország és szomszédai viszonyát. A szerző kiemeli, hogy ennek ellensúlyozására a közös érdek- és értékvezérelt politika a leghatékonyabb, ezért folytatni kell az Európai Unió és a NATO bővítését.36 Az amerikai kutató szerint a putyini restauráció bebizonyította, hogy a Nyugatnak korlátozott eszközei vannak arra, hogy Oroszországban a politikát befolyásolja, különösen azóta, hogy Moszkva önbizalma megnőtt. Szabad piacgazdaság helyett Oroszország államkapitalista autoritäres országként állandó kihívást jelent nemcsak az EU, hanem az Egyesült Államok számára is. A nyugat-európai államok az orosz belpolitika negatív jelenségei felett hajlamosak szemet hunyni, feláldozva esetleg néhány alapvető európai értéket és érdeket is, amire a közép-európaiak nem vagy - legalábbis - kevésbé hajlandók. Ez az eltérő megközelítésmód lehetőséget biztosít Moszkvának arra, hogy darabolja az uniót, vagyis megakadályozza, hogy a tagállamok közös EU és NATO külügyi és biztonsági politikát alakítsanak ki. Az új amerikai kormányzatnak [könyve kéziratát Bugajski 2008. október 23-án zárta le] majd szembesülnie kell azzal, hogy Moszkva a NATO- és EU-bővítést egyaránt akadályozni fogja - állítja. „Oroszország a nála gyengébb szomszédai számára politikai felforgatás, energiavisszatartás vagy szándékos destabilizáció forrásaként súlyos veszély marad"?7 2010. tél 179
