Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Eurázsia expanziója, avagy Oroszország európai ambíciói - Janusz Bugajski Vlagyimir Putyin "fagyos pragmatizmusáról"
Eurázsia expanziója, avagy Oroszország európai ambíciói a hazai afrikanisztika művelőinek a továbbgondolkodásra. 2010-ben a hazai afrikanisztika képviselői Pécsett újra találkoztak. Reméljük, hogy egy újabb kötet sem várat magára sokára, s választ kaphatunk az ebben a kötetben nem tárgyalt kérdésekre is. Az afrikanisztikával történő foglalkozás nem csupán intellektuális, hanem fontos politikai és operatív tevékenység, nem csupán Afrika globális problémái miatt, hanem azért is, mert Magyarországnak éppen az EU-elnökség átvételével kell tapasztalnia, hogy egy ország szakértelme nem korlátozódhat Európára, hanem globális méretekben képes kell lennie a tájékozódásra. Szükséges a hazai közvéleményt is szembesíteni Afrika problémáival, s mind több elemzéssel hozzájárulni ahhoz, hogy az „elfelejtett kontinens" problémáinak értelmezésére mindig értő szakemberi gárda álljon rendelkezésre, s a kutatások az egyetemi oktatásban is megtalálják az őket megillető helyüket. Az Afrika ma tanulmánykötet ebben a tekintetben fontos útjelző és ajánlatos olvasmány minden érdeklődő számára. Kiss J. László Eurázsia expanziója, avagy Oroszország európai ambíciói - Janusz Bugajski Vlagyimir Putyin „fagyos pragmatizmusáról" A Szovjetunió felbomlása és Oroszország megalakulása óta vita1 folyik arról, hogy mikor és mennyiben számított Oroszország, illetve a Szovjetunió birodalomnak?2 Aztán - de ettől nem függetlenül - mennyiben és mikor volt például a cári Oroszország nemzetállamnak tekinthető?3 Nem kevesen ugyanis a cári Oroszország nemzetállami jellegét is tagadják, ráadásul úgy, hogy a birodalmiságban vélik felfedezni a nemzetállami logikával szembeni jegyeket.4 Megint mások úgy látják, hogy szükségtelen azon vitatkozni, hogy Oroszország birodalom volt-e, hiszen Nagy Péter óta az állam hivatalos nevében is szerepelt az impé- rium, pontosabban az imperija szó, azonban a cárok országa - állítják - orosz nemzetállamnak a szó klasszikus értelmében már csak azért sem tekinthető, mivel az oroszok csak a fehéroroszokkal és az ukránokkal alkottak többséget, egyébként az ország legnagyobb számú, 44 százalékos kisebbségét alkották.5 Jelentős mértékben ez volt az oka annak, hogy a 19. század második felében voltak ugyan kísérletek a birodalom orosz nemzetállammá alakítására, ám ezek a kezdeményezések - különböző okok miatt - alapjában véve legfeljebb csak részben jártak sikerrel. Az 1917-es bolsevik forradalom egészen 1933—34-ig radikálisan szakított a cárok asszimilációs és orosz birodalmi politikájával. Moszkva vezetői ekkor alapvetően 2010. tél 173
