Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kecskés D. Gusztáv: Egy humanitárius csoda anatómiája - az 1956-os magyar menekültek nyugati befogadása
Egy humanitárius csoda anatómiája - az 1956-os magyar menekültek nyugati befogadása 78 574 fő (40,5 százalék) európai és 56 843 fő (29,3 százalék) pedig Európán kívüli országokba került.4 1957. december végéig új hazájába érkezett az Ausztriában nyilvántartásba vett menekülők mintegy 90 százaléka. A legtöbben az Egyesült Államokban (35 026), Kanadában (24 525), Nagy-Britanniában (20 590), az NSZK-ban (14 270), Svájcban (11 962), Franciaországban (10 232) és Ausztráliában (9423) telepedtek le.5 A magyar menekültválság megoldása a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás kiemelkedő projektje volt. Ezek az új menekültek sokkal jobb bánásmódban részesültek, mint a korábbi magyar emigránsok6 vagy a többi korabeli európai menekült. Néhány elszigetelt negatív példát leszámítva az 1956-1957-es magyar menekülttömeg integrálása a nyugati társadalmakba nagyon eredményes akciónak tekinthető! Ennek összköltsége több mint 100 millió akkori, vagyis több mint egymilliárd mai dollár, ami messze meghaladja az 1954-ben létrehozott ENSZ Menekültalapba (UNREF) a második világháború utáni menekültprobléma megoldására befizetett összeget.7 Pedig az 1950- es évek közepén még több mint 200 menekülttáborban mintegy 70 ezer „hardcore" menekült volt Ausztriában, az NSZK-ban, Olaszországban és Görögországban az 1940-es évek vége óta.8 A menekültek problémáinak megoldására irányuló pénzgyűjtési kampányok korábbi eredményei kevés derűlátásra adtak okot: „Tíz nappal ezelőtt mintegy 15 ezer menekült volt Ausztriában. Úgy értesültem, hogy ez most 30 ezer. Ki tudja, mennyi lesz egy hónap múlva? Az IRO9 nagy ellátási programjának tulajdonképpeni csődje óta a kormányok először szembesülnek a menekültek ellátásához szükséges jelentős pénzalapok biztosításának problémájával"10 - fakad ki 1956. november 17-i bizalmas levelében Myer Cohen, a magyar nép segélyezésének koordinálásával megbízott ENSZ- titkársági részleg vezetője. Az Egyesült Nemzetek Menekültalapjába a kormányok által folyósított hozzájárulások rendszeresen alatta maradtak az előirányzottaknak. 1955. január elsején 293 450 menekült tartozott a Menekültügyi Főbiztosság felelősségi körébe. A helyzetük rendezésére kidolgozott négyéves program megvalósításához mintegy 16 millió dollárra volt szükség. Az 1955-1958-as évekre esedékes összegből azonban mindössze 10,2 millió dollár állt rendelkezésre befizetések és ígérvények révén, vagyis több mint 36 százalék hiányzott.11 A szűkös pénzügyi lehetőségek bénító hatását jól érzékelteti, hogy 1956 őszéig, vagyis csaknem kétéves működés után - a francia külügyminisztérium elemzése szerint - „semmilyen probléma nem oldódott meg", még a görögországi menekültek viszonylag csekély nagyságrendű problémája sem. 1955. január l-jén 2700 élt közülük táborokban, egy évvel később pedig még mindig 2400.12 Ami viszont az 1956-os magyar menekülteket illeti: az amerikai akadémia számításai szerint egyedül a menekült magyar egyetemisták iskolai költségeire csak az Egyesült Államokban több mint 30 millió dollárt költöttek.13 A magyar menekültügy megoldására kiadott pénzösszeg óriásinak tűnik a UNHCR későbbi költségvetéséhez képest is: a menekülteknek nyújtandó nemzetközi segélyezés folytatásával foglalkozó 2010. tél 159
