Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
Szörényi András a nemzetközi szervezetekkel és a nem kormányzati szereplőkkel való kapcsolatok építésén keresztül. „A siker érdekében a kulturális kapcsolatok építését szolgáló programok a kultúrák közötti kölcsönös megértést gátló akadályok lebontását célozzák."23 A British Council tevékenysége mindig meghatározott témák köré épül. Ezek a témák egyrészt önmagukban is üzenetet hordoznak, mivel ráirányítják a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket a brit kulturális diplomácia tematizálni kíván - akár azért, mert az az ország szempontjából fontos, akár azért, mert a társadalom érdeklődést vagy felelősséget mutat a kérdés iránt. Másrészt bizonyos témák betölthetnek híd szerepet is a fogadó ország és a küldő ország között. Ezekben az esetekben elsősorban a fogadó ország közvéleményének érdeklődése határozza meg azt, hogy milyen kérdések mentén tud kiemelt figyelmet generálni a brit kulturális diplomácia. A British Council tevékenysége során természetesen nem csak a saját erőforrásaira támaszkodik. Együttműködik különböző állami és multilaterális intézményekkel, valamint nem állami szereplőkkel, mint a vállalatok, kutatóintézetek, NGO-k és természetesen a média. A BBC, a Világbank, az egyes minisztériumok ugyanúgy partnerei, mint a helyi civilszervezetek vagy az adott országban érdekelt transznacionális vállalatok. Ez a kapcsolati és információs háló teszi lehetővé azt, hogy tevékenységét kellő hatékonysággal és a célközönség nézőpontjából kellő hitelességgel végezhesse. Ezek az együttműködési formák biztosítják azt, hogy tompuljon a British Council kormányzati álláspontot képviselő hivataljellege, és a helyi kulturális élet széles körben elfogadott szereplőjévé válhasson. 4. A csere-programok A csereprogramok - vagy ahogyan Eisenhower amerikai elnök hívta: „people to people programs" - a PD hosszú távú eszközei.24 Céljuk, hogy olyan személyes benyomásokat generáljanak, olyan személyes kapcsolatok kialakítását segítsék elő, amelyek később hozzájárulnak az adott ország megítélésének javításához. Ide tartoznak a különböző diákcsereprogramok, szakmai csereprogramok karrierjük elején lévő kutatóknak, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, és természetesen fontos szerepet töltenek be a média képviselőinek szóló programok is. Ugyanakkor gyakran elkerülik a figyelmünket-holott ugyancsak ide sorolhatók - a kulturális diplomáciával metszethalmazt alkotó, művészek vagy művészeti csoportok kölcsönös meghívását, a fellépési lehetőségen túl személyes kapcsolatok építését célzó programok. Hasonló módon - csak földrajzilag a fogadó országban - a hosszú távú kapcsolatok lehetőségének megteremtését információk nyújtásával, illetve érdekképviselettel ötvözik az adott ország megismertetéséhez a látogatók interakcióján keresztül hozzájáruló irodalmi illetve kulturális „sarkok", miniközpontok, amelyek általában egy-egy nagyobb helyi intézmény keretem belül működnek. Minden bizonnyal a legismertebbek a csereprogramok közül az úgynevezett „visitor program"-ok, amelyek egyének utazásának, illetve tanulmányújának segítségével biztosítják a személyes kapcsolatok kialakítását. Az Európai Unió 1974 óta szervez ilyeneket, 148 Külügyi Szemle
