Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században amelyek keretében fiatal vezetők, szakemberek, újságírók látogatnak Brüsszelbe, Stras- bourgba vagy Luxemburgba. Csak 2008-ban 19 újságírócsoport tett látogatást, és találkozott hivatalnokokkal, kutatókkal és újságírókkal.25 Az Egyesült Államok esetében ilyen programok keretében évi harmincezer ember kerül kapcsolatba az országgal, illetve annak állami és nem állami szereplőivel - többek között mintegy nyolcvanezer amerikaival, akik maguk is hozzájárulnak a PD ezen formájának sikeréhez.26 A 21. század kezdetének egyik legfontosabb amerikai külpolitikai prioritása, a terrorizmus elleni fellépés esetében például kimutatható volt, hogy a létrejött nemzetközi koalícióban szerepet vállaló külföldi vezetők több mint fele résztvevője volt korábban az amerikai „International Visitors Program"-nak.2/ A csereprogramok - mint public diplomacy eszközök - eredménye, illetve hatékonysága jellegükből adódóan nehezen mérhető. A résztvevők korlátozott száma, szakmai pályájuk alakulásának bizonytalanságai, valamint az általuk végzett későbbi cselekedetek motivációinak lehetséges sokfélesége megnehezíti annak precíz értékelését. A fenti példához hasonló közvetett bizonyítékok azonban egyértelműen amellett szólnak, hogy a többi eszköz kiegészítéseként a csereprogramok fontos részei a public diplomacy-nak. 5. A média szerepe A média szerepét a közvélemény formálásában a 20. illetve 21. században nehéz lenne alábecsülni. Mivel a közvélemény maga is egyre nagyobb mértékben nemzetköziesedik, bizonyos értelemben globalizálódik, annak formálása a nemzetközi környezet alakításának fontos része, és mint ilyen, a PD kiemelt területe. A média képessége a nemzeti, illetve a nemzetközi politika alakítására nem új keletű. Befolyása jól kimutatható a modern kori történelem során, jelentősége döntő volt az elmúlt évtizedek háborús konfliktusaiban. Gondoljunk csak a CBS véleményformáló szerepére a második világháborúban, amikor a nagy-britanniai eseményeket tette az amerikai mindennapok részévé; vagy a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja adásaira, amelyek egy szebb és szabadabb világ képét sugallták a szocialista blokk lakóinak a hidegháború éveiben; vagy a CNN International híradásainak sokkoló képeire a délszláv háborúban; avagy a szeptember 11-i New York-i események képsoraira, amelyek órák alatt körbejárták a világot. Az egymással versengő állami és kereskedelmi csatornák, az analóg, a digitális és egyre meghatározóbb módon az online csatornák versenye mellett újabb és újabb kommunikációs technológiák jelennek meg és követelnek maguknak helyet a nemzetközi kommunikáció területén. Némi leegyszerűsítéssel, de nagyon szemléletesen megragadva a 21. század médiaujjlenyomatát, minden üzenet, amely átlépi a határokat, nemzetközi kommunikációnak számít. Az új kommunikációs csatornák és üzenettípusok kialakulásával olyan alternatívák jelennek meg, amelyeken keresztül nagy számú befogadóhoz juthatnak 2010. tél 149