Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete
Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete érdekeivel egybevágó működése - azonban ez az, ami problematikussá válik a tömegmédián uralkodó hiperrealitás összetett és széles körű hatásai miatt. Baudrillard és az erőszak eseményei - háborúk a hiperrealitásban A háború természetéről valaha megfogalmazott leginkább zavarba ejtő észrevétel, amikor Baudrillard kijelenti, hogy az 1990-1991-es öbölháború nem történt meg. „A kezdetektől fogva tudtuk, hogy ez a háború sosem fog megtörténni [...]. Amerika, Szaddám Húszéin és az öböl menti hatalmak a háború holtteste fölött küzdenek."12 A francia gondolkodó ezáltal azt a nézetét osztotta meg, hogy a háború jelentését és valóságát a Perzsa-öbölben a tömegmédia hozta létre és prezentálta a közönség számára fogyasztható látványosságként. A virtuális szimuláció és a szimulákrumok a háborút egy hiperreális eseménnyé fordították át, egy színlelt eseménnyé, amely nem tudta a háború fogalmát feltámasztani, a háborúét, amellyel a hidegháború végzett13 az elrettentés és a feltartóztatás koncepciójának bevezetésével, és így a háború logikájának az elrettentés logikájára változtatásával - és amely úgy tűnik a poszthidegháborús korszakban is folytatódik. A „megakadályozó háború" (preventive) és „megelőző háború" (pre-emptive) lehetőségének megteremtő- dése képezi a poszthidegháborús korszakban az elrettentés gondolatának továbbélését, mivel ezekben a koncepciókban az a lehetőség munkál, hogy elrettentsék az ellenséget bizonyos viselkedéstől, mielőtt kitörhetne a háború, és az ellenséget közvetlen támadás nélkül tartóztathatják fel. Az elrettentéssel párhuzamosan Baudrillard szerint a hatalom és a politika száműzte a háborút a nemzetközi porondról a televízió képernyőire, a hiperrealitás területére. Ilyen értelemben az öbölháború tényleg nem történt meg: ami történt, az a háború szimulációja és reprezentációja a hiperreális terében. Az öbölháború a hiperrealitás korszakának kezdetét jelentette, amelyben a katonák szerepét gyakorlatilag a technika veszi át - nem pusztán a minden hadmozdulatot ellenőrző haditechnikai eszközök, hanem a hadmozdulatokat 24 órán keresztül követő média által. Majdnem ugyanez a folyamat figyelhető meg az iraki és az afganisztáni háború esetén, azzal a különbséggel, hogy a terrorellenes háború diskurzusa részeinek tekinthetők. A World Trade Center elleni terrorcselekmények a nyugati modernkori történelem új korszakának kezdetét jelzik, létrehozva a Baudrillard által aposztrofált abszolút eseményt (absolute event)}4 Ezzel a kifejezéssel a történteket úgy próbálta leírni, mint a terroristák merényletét a jel központi szerepén alapuló gazdaság ellen, ahol olyan szakadást testesít meg, amely csupán sokkos állapotot eredményezhet és azonnali, kiterjedt választ az amerikai szuperhatalom részéről. Baudrillard szavaival élve „egy olyan rendszerre, amelynek mértéktelen hatalma megoldhatatlan kihívást hoz létre, a terroristák olyan végérvényes cselekedettel válaszolnak, amely nem lehet a [jelen alapuló társadalmi] körforgás része".15 Miközben Baudrillard a 9/11-es eseményekre abszolút eseményként hivatkozott, amely megszakítja a jeleken alapuló gazdaság normális körforgását, és a szimulákrum 2010. tél 109
