Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete

Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete érdekeivel egybevágó működése - azonban ez az, ami problematikussá válik a tömegmédián uralkodó hiperrealitás összetett és széles körű hatásai miatt. Baudrillard és az erőszak eseményei - háborúk a hiperrealitásban A háború természetéről valaha megfogalmazott leginkább zavarba ejtő észrevétel, amikor Baudrillard kijelenti, hogy az 1990-1991-es öbölháború nem történt meg. „A kezdetektől fogva tudtuk, hogy ez a háború sosem fog megtörténni [...]. Amerika, Szaddám Húszéin és az öböl menti hatalmak a háború holtteste fölött küzdenek."12 A francia gondolkodó ezáltal azt a nézetét osztotta meg, hogy a háború jelentését és valóságát a Perzsa-öbölben a tömegmédia hozta létre és prezentálta a közönség számára fogyasztható látványosság­ként. A virtuális szimuláció és a szimulákrumok a háborút egy hiperreális eseménnyé for­dították át, egy színlelt eseménnyé, amely nem tudta a háború fogalmát feltámasztani, a háborúét, amellyel a hidegháború végzett13 az elrettentés és a feltartóztatás koncepció­jának bevezetésével, és így a háború logikájának az elrettentés logikájára változtatásával - és amely úgy tűnik a poszthidegháborús korszakban is folytatódik. A „megakadályo­zó háború" (preventive) és „megelőző háború" (pre-emptive) lehetőségének megteremtő- dése képezi a poszthidegháborús korszakban az elrettentés gondolatának továbbélését, mivel ezekben a koncepciókban az a lehetőség munkál, hogy elrettentsék az ellenséget bizonyos viselkedéstől, mielőtt kitörhetne a háború, és az ellenséget közvetlen támadás nélkül tartóztathatják fel. Az elrettentéssel párhuzamosan Baudrillard szerint a hata­lom és a politika száműzte a háborút a nemzetközi porondról a televízió képernyőire, a hiperrealitás területére. Ilyen értelemben az öbölháború tényleg nem történt meg: ami történt, az a háború szimulációja és reprezentációja a hiperreális terében. Az öbölháború a hiperrealitás korszakának kezdetét jelentette, amelyben a katonák szerepét gyakorlatilag a technika veszi át - nem pusztán a minden hadmozdulatot el­lenőrző haditechnikai eszközök, hanem a hadmozdulatokat 24 órán keresztül követő média által. Majdnem ugyanez a folyamat figyelhető meg az iraki és az afganisztáni háború esetén, azzal a különbséggel, hogy a terrorellenes háború diskurzusa részeinek tekinthetők. A World Trade Center elleni terrorcselekmények a nyugati modernkori történelem új korszakának kezdetét jelzik, létrehozva a Baudrillard által aposztrofált abszolút eseményt (absolute event)}4 Ezzel a kifejezéssel a történteket úgy próbálta leír­ni, mint a terroristák merényletét a jel központi szerepén alapuló gazdaság ellen, ahol olyan szakadást testesít meg, amely csupán sokkos állapotot eredményezhet és azon­nali, kiterjedt választ az amerikai szuperhatalom részéről. Baudrillard szavaival élve „egy olyan rendszerre, amelynek mértéktelen hatalma megoldhatatlan kihívást hoz lét­re, a terroristák olyan végérvényes cselekedettel válaszolnak, amely nem lehet a [jelen alapuló társadalmi] körforgás része".15 Miközben Baudrillard a 9/11-es eseményekre abszolút eseményként hivatkozott, amely megszakítja a jeleken alapuló gazdaság normális körforgását, és a szimulákrum 2010. tél 109

Next

/
Thumbnails
Contents