Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete Az EU 2007-ben hozta létre Bécsben az Alapvető Jogok Ügynökségét (FRA), amely szakértői és tanácsadói szerepet tölt be az EU tagállamai és az unió szervei számára. Partneri viszonyt tart fenn az ombudsmanokkal, továbbképzéseket, szemináriumokat és konferenciákat szervez. A szakértői által összeállított tanulmányai fontos kiindulópontot jelentenek nemcsak az általános, de a kisebbségi és az adatvédelmi biztos számára is. 2007 és 2012 között az FRA kiemelt figyelmet fordít az alábbi témakörökre: rasszizmus, diszkrimináció, gyerekjogok, migránsok jogai, határvédelem és vízumügyek, információs társadalom és adatvédelem, áldozatok kártalanítása, uniós részvételi jogok, hatékony és független igazság(szolgáltatás)hoz való jog. Ez utóbbi téma keretében 2010-ben az FRA külön foglalkozik a nemzeti emberi jogi intézményekkel és az EU alapjogi struktúrájával.11 Az FRA kutatási hálózata úgy működik, hogy az uniós tagországok kormányai által kijelölt kapcsolati személyek hálózatban együttműködve napi kapcsolatban vannak egymással. A kapcsolattartók emberi jogi témákban rendszeresen információkat cserélnek, a mintegy 300 szervezetet összefogó Alapjogi Platform pedig az FRA és a civilszervezetek közti rendszeres kommunikációnak biztosít fórumot. Az FRA igazgatóságának magyar tagja 2010-ig Halmai Gábor, mandátumának lejárta után dr. Péterfalvi Attila, az OBH hivatalának vezetője. A magyar ombudsmanok így „első kézből" értesülhetnek az emberi jogokat érintő legújabb kutatási eredményekről, kezdeményezésekről. IOI - EOI - European Network 1978-ban kanadai székhellyel alakult meg az ombudsmani intézmények nemzetközi intézete (IOI). Ezt 2009-ben az ombudsmani intézményeknek az európai kontinensre történő súlyponteltolódásával, illetve a kedvező osztrák helyszínajánlattal összefüggésben Bécsbe helyezték át. Ez a változás befolyásolja a később megalakult európai intézet (EOI) fejlődési lehetőségeit is, mely Innsbruck székhellyel működött megalakulása óta. Az Európai Ombudsman Intézet profilját oly módon próbálta elhatárolni az IOI-tól, hogy az EOI igyekezett a főképp Oroszországban, Olaszországban és a német ajkú államokban elterjedt helyi és tartományi ombudsmanok meghatározó szervezetévé válni, míg az IOI a nemzetállami szintű jogvédő intézmények nemzetközi szervezete maradt. (A jövő titka, hogy két dudás hogyan fér majd meg egy csárdában!) Az Európai Ombudsman mindenesetre az IOI európai tagozatával együttműködve tartja fenn az európai ombudsmanok - jellemzően nemzeti ombudsmanokat magába foglaló - hálózatát. A nemzetközi és európai fórumok az ombudsmanok mind szélesebb körét érdeklő általános kérdéseket vitatják meg (mint például az úgynevezett „jó közigazgatás" normarendszere), de az utóbbi években szinte dominánssá vált Európában a menekültügy és a migráció kérdésköre, ami Magyarországot eddig nem érintette 2010. tél 87