Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete Az EU 2007-ben hozta létre Bécsben az Alapvető Jogok Ügynökségét (FRA), amely szakértői és tanácsadói szerepet tölt be az EU tagállamai és az unió szervei számára. Partneri viszonyt tart fenn az ombudsmanokkal, továbbképzéseket, szemináriumokat és konferenciákat szervez. A szakértői által összeállított tanulmányai fontos kiinduló­pontot jelentenek nemcsak az általános, de a kisebbségi és az adatvédelmi biztos szá­mára is. 2007 és 2012 között az FRA kiemelt figyelmet fordít az alábbi témakörökre: rasszizmus, diszkrimináció, gyerekjogok, migránsok jogai, határvédelem és vízum­ügyek, információs társadalom és adatvédelem, áldozatok kártalanítása, uniós rész­vételi jogok, hatékony és független igazság(szolgáltatás)hoz való jog. Ez utóbbi téma keretében 2010-ben az FRA külön foglalkozik a nemzeti emberi jogi intézményekkel és az EU alapjogi struktúrájával.11 Az FRA kutatási hálózata úgy működik, hogy az uniós tagországok kormányai ál­tal kijelölt kapcsolati személyek hálózatban együttműködve napi kapcsolatban vannak egymással. A kapcsolattartók emberi jogi témákban rendszeresen információkat cserél­nek, a mintegy 300 szervezetet összefogó Alapjogi Platform pedig az FRA és a civilszer­vezetek közti rendszeres kommunikációnak biztosít fórumot. Az FRA igazgatóságának magyar tagja 2010-ig Halmai Gábor, mandátumának lejárta után dr. Péterfalvi Attila, az OBH hivatalának vezetője. A magyar ombudsmanok így „első kézből" értesülhet­nek az emberi jogokat érintő legújabb kutatási eredményekről, kezdeményezésekről. IOI - EOI - European Network 1978-ban kanadai székhellyel alakult meg az ombudsmani intézmények nemzetközi intézete (IOI). Ezt 2009-ben az ombudsmani intézményeknek az európai kontinensre történő súlyponteltolódásával, illetve a kedvező osztrák helyszínajánlattal összefüg­gésben Bécsbe helyezték át. Ez a változás befolyásolja a később megalakult európai intézet (EOI) fejlődési lehetőségeit is, mely Innsbruck székhellyel működött megala­kulása óta. Az Európai Ombudsman Intézet profilját oly módon próbálta elhatárolni az IOI-tól, hogy az EOI igyekezett a főképp Oroszországban, Olaszországban és a né­met ajkú államokban elterjedt helyi és tartományi ombudsmanok meghatározó szer­vezetévé válni, míg az IOI a nemzetállami szintű jogvédő intézmények nemzetközi szervezete maradt. (A jövő titka, hogy két dudás hogyan fér majd meg egy csárdában!) Az Európai Ombudsman mindenesetre az IOI európai tagozatával együttműködve tartja fenn az európai ombudsmanok - jellemzően nemzeti ombudsmanokat magába foglaló - hálózatát. A nemzetközi és európai fórumok az ombudsmanok mind széle­sebb körét érdeklő általános kérdéseket vitatják meg (mint például az úgynevezett „jó közigazgatás" normarendszere), de az utóbbi években szinte dominánssá vált Európá­ban a menekültügy és a migráció kérdésköre, ami Magyarországot eddig nem érintette 2010. tél 87

Next

/
Thumbnails
Contents