Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra
Lux Ágnes-Szabó Máté-Sziklay Júlia meg igazán sem befogadó (mint például Nagy-Britannia), sem kibocsátó (mint például Lengyelország) oldalról. A nyelvi közösségek nemzetközi, globális és európai hálózatai is igen aktívak, a német ajkú, hispán, és a frankofón valamint a Commonwealth angol nyelvű ombudsmanjai külön fórumokkal rendelkeznek. Emellett természetesen az Ázsia-Csendes-Óceánia, az afro- és az amerikai régiók regionális ombudsmani szervezeteinek a munkája is kívül esik hatókörünkön. Ezekről mi, magyarok éppen csak tudomást szerzünk. Nyilván az európai régióban játsszuk igen szerény szerepünket, ahol a nagy országok és közösségek, britek, lengyelek, spanyolok, németek, skandinávok dominálnak, de még az ukrán ombudsman is többet nyom nálunk a latban nagyszámú lakosságával és kiemelkedő finanszírozásával. A magyar ombudsman szerepét az Európában szinte egyedülállóan fragmentált rendszerünk - négy, nagyjából egyenjogú ombudsman osztozik a költségvetésen és a média, valamint a civil társadalom és a nemzetközi közösség figyelmén - egyáltalán nem segíti elő. Közép-Európában is azonban vannak tradicionális együttműködési fórumok, így a Visegrádi Négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) ombudsmanjai 2001 óta évente tartanak más-más országban éves találkozókat, - 2011-ben ismét Budapesten - ahol tapasztalataink szerint oldott és a posztkommunista Közép-Európa sajátos profilját hasznosan körbejáró eszmecserék zajlanak. Beszélhetünk ugyan egyéb kétoldalú kapcsolatokról a szimpátiák és szomszédságok révén például osztrák-magyar, avagy üzbég-magyar, kazah-magyar, albánmagyar relációban, de ezek elsősorban szolidaritási és jószomszédsági kapcsolatot jelentenek. Mindenesetre tény, hogy 2007 óta a magyar ombudsmani hivatalban kézről kézre „adják a kilincset" egymásnak a keleti irányból - értjük ezalatt a volt Szovjetunió utódállamaiból (például Kazahsztán, Üzbegisztán) és a demokratizálódási kísérletekbe fogó ázsiai országokból (például Kína, Vietnam) - érkező küldöttségek. Kiemelendő az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) szerepe ezeknek a többnapos tanulmányutaknak a szervezésében, amelyek során a magyar ombudsmani modellt a delegációk tagjai néhány óra múlva már jellemző módon egy nyugat-európai ország (Ausztria, Dánia, Portugália stb.) ombudsman-modelljével hasonlíthatják össze. A tradicionális magyar „hídszerep" Nyugat és Kelet között ily módon a magyar om- budsmannál is leképeződik. Mivel az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mandátumának teljes ciklusán át felvállalja a gyermekjogok védelmének speciális feladatát, az ezzel kapcsolatos nemzetközi környezet bemutatása - ahogy a tanulmány bevezetőjénél már jeleztük - fontos és elengedhetetlen az ombudsman nemzetközi munkájának tárgyalásánál. A gyermekek jogainak védelme napjaink egyik legfontosabb, jogosan és méltán több nemzeti politika, a nemzetközi szervezetek (elsősorban az Egyesült Nemzetek Szövetsége 88 Külügyi Szemle
